Ha lebetegszünk, sőt, ha csak kicsit meg is fázunk, mindenki őrülten elkezd C-vitamint szedni, vagy C-vitamin tartalmú gyümölcsöket enni két pofára.
De tényleg igaz a régi szokás, és használ a vitamin a megfázás ellen, vagy feleslegesen szedjük, és csak a gyógyszergyártók profitálnak belőle, ha megvesszük? Utánajártunk, mi az igazság.
Mindenki betéve tudja, hogy a megfázás megelőzésére és enyhítésére is (persze a szükséges gyógyszerek mellett) C-vitamint kell szedni. Mindenki ismer valakit, aki ismer valakit, akinek van egy szuper megfázás elleni, vagy megfázást gyógyító praktikája, amely általában vagy magát a C-vitamin tablettát, vagy C-vitamin tartalmú gyümölcsöket foglal magában. Én is minden alkalommal, amikor megérzem a szelét a betegségnek, kúraszerűen mézes, citromos, gyömbéres narancslevet iszom – de egyáltalán nem biztos, hogy jól teszem.
Azt, hogy a C-vitamin megelőzheti a megfázást, még 1970-ben találta ki a Nobel-díjas Linus Pauling. A dolog jól hangzott, viszonylag hamar át is vették a gyakorlatba, annak ellenére, hogy semmi tudományos bizonyíték nem volt rá, sőt, elképesztően nagy adagot is ajánlott a szakember: 18 ezer milligrammot naponta.
Érdemes összevetni ezt azzal, hogy az ajánlott fogyasztási mennyiség nők esetében 75 milligramm, férfiaknál pedig 90 milligramm.
Elképesztő túladagolásról beszélhetünk tehát – szerencsére általában sok baja nem lesz ettől sem az embernek, mivel a felesleges, a szervezet által fel nem dolgozott C-vitamint kiürítjük.
Az hagyján, hogy az 1970-es években nem volt értékelhető kutatás arra, hogy a C-vitaminnal megelőzhető a megfázás, de később sem sikerült bizonyítani az elméletet, sőt, azt viszont igen, hogy nem igaz: egy 29 kutatást magába foglaló analízis, amelyek során összesen 11306 résztvevőt vizsgáltak meg, kimutatta, hogy napi 200 milligramm, vagy ennél is több C-vitamin szedése nem járult hozzá senkinél, hogy megelőzze a betegséget.
A téli időszakban csak megfázás megelőzésére tehát nem érdemes szedni C-vitamint, de mi a helyzet azzal, hogy segít-e a betegségek enyhítésében és a hamarabbi gyógyulásban? Kutatások szerint ez igaz lehet, bár Pauling nem ezt emelte ki az elméletében.
A betegség közbeni tüneteket képes hatékonyan csökkenteni, a megfázás időtartamát pedig 8 százalékkal leredukálni – ez az arány gyerekeknél átlagosan 14 százalék.
Érdekes, hogy nem kell 18 ezer milligramm a C-vitaminból ahhoz, hogy hasson: már plusz 1-2 gramm bőven elég ahhoz, hogy a tüneteket mérsékelje, és ahhoz is, hogy csökkentse a betegség időtartamát.
Sőt, a C-vitamin hatása sokkal erősebb azoknál, akik egyébként intenzív fizikai stressznek vannak kitéve. A kutatások a maratonfutók és a profi síelők esetében vizsgálták meg a hatást, ekkor a C-vitamin majdnem lefelezte a betegség időtartamát.
Kutatók azt gondolják, hogy a C-vitamin betegség esetén azért segíthet, mert az immunsejtekben is megtalálható, viszont fertőzés esetén hamar kiürül. A C-vitamin hiánya csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, és megnöveli a fertőzések előfordulásának esélyét. A C-vitaminhiány egyébként elég gyakori probléma mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, előbbiben az egészségtelen táplálkozás, utóbbiban a tápanyagok hiánya miatt.