Nagyon kevés komoly tudományos kutatás szól arról, hogy mennyi előnye van tulajdonképpen annak, hogy minden egyes nap valaki mással egy ágyban alszol el. Ha belegondolsz, teljesen logikátlan is: valószínűleg mindketten máshogy alszotok, nem ugyanolyan gyorsan merültök álomba, és egyébként is, ha valaki mocorog melletted, alapból kevésbé alszol nyugodtan, mintha csak egyedül lennél.
Az, hogy a szeretteinkkel együtt alvás megnyugtató, evolúciós okokra vezethető vissza: régen minél többen aludtak együtt, annál nagyobb biztonságban voltak a veszélytől.
Bár ma már nem ez a helyzet, az érzet bennünk maradt, és nyugodtabbak lehetünk, ha fekszik valaki mellettünk, akit szeretünk. Egy kutatás például 2008-ban kimutatta, hogy azok a párok, akik sokáig egymás mellett aludtak, rosszabb alvásminőségről számolnak be, ha hirtelen külön kell álomra hajtaniuk a fejüket.
Az együtt alvás, ha nem jelent különösebb alvásromlást, nagyon pozitív hatással is lehet a mindennapokra. A közös alvás például segíthet csökkenteni a képernyők előtt töltött időt, és kutatások bizonyítják, hogy a pozitív elalvás előtti rutin jobb alvást garantál – egy beszélgetés a partnerrel pedig nagyon is pozitív lehet. Ha valaki mással kelsz és fekszel, akkor egyszerűbb rutint is tartani a lefekvési és elalvási időkben is, hiszen valaki másnak is felelősséggel tartozol érte.
Alapvetően elmondható, hogy ha valami olyan alvási probléma üti fel a fejét, amit nem lehet megoldani, akkor jobb lehet a külön alvás – ha viszont ezt szeretné elkerülni egy pár, akkor mindenképpen a problémák gyökerét kell megkeresni, és azt kell megoldani. Fontos viszont a kommunikáció: arra is rámehet a kapcsolat, ha az egyik szeretne együtt aludni, míg a másik nem érti, miért fontos ez.