A betegség, ami megváltoztatta az életemet
Aztán úgy alakult az életem, hogy egy rutinlabor és néhány vizsgálat során kiderült, autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedek. A megállapított kór még nem alakult ki teljesen, de a probléma így is visszafordíthatatlan. Az orvos azzal küldött el, hogy nem tehetek semmit. Járjak kéthavonta laborba, majd, ha már elég rossz az eredményem, menjek vissza, és akkor ír fel gyógyszert, amivel életem végéig vígan élhetek. Igaz, ez számtalan kockázati tényezővel, társbetegséggel jár, és tulajdonképpen a testem saját magát falja fel, de nyugodjak meg, akár sportolhatok is majd. Mindezt úgy, hogy még 30 éves sem vagyok. Persze nem nyugodtam bele, és elkezdtem bújni az internetet. Már a legalapvetőbb cikkekben is szerepelt a D-vitamin és a szelén pótlásának fontossága, amit az orvos meg sem említett, így részemről elszállt a bizalom, akkor is, ha a kötelező protokollal szembesített.
Ezután olyan szakmai anyagokra bukkantam, amik a glutén, a szója mielőbbi elhagyását, továbbá a tejtermékek mellőzését ajánlották. A szója volt a legkisebb gond, azt egyébként sem fogyasztottam (a feldolgozott élelmiszereket pedig korábban sem vittem túlzásba). A glutén sem volt olyan vészes, hiszen széles a paletta, egyszerűen más tésztát veszek le a polcról, és kész, a kenyeret pedig már egyébként is régóta magamnak sütöm – teljesen véletlenül gluténmentesen.
Azonban a tejtermékekkel bajban voltam, mert én hús helyett is sokszor sajtot ettem, joghurtot, túrót választottam, és persze rengeteg tejeskávét ittam. Szóval ez már nagy érvágásnak bizonyult, de erősen motivált voltam az egészségem miatt.
Mindennemű visszaesés és probléma nélkül tudtam elhagyni a tejtermékeket! Holott igazi sajt- és tejimádó voltam. Új ízeket fedeztem fel a növényi sajtok és növényi tejek világában, hamar megtaláltam a kedvenceimet. További energiát adott a változtatáshoz, hogy a tej után kutatva számomra is világossá vált, micsoda kegyetlenség folyik az iparban azért, hogy mi tejhez és tejtermékekhez juthassunk. Olvass még a témában
Óhatatlanul is láttam olyan videókat, amik megmutatják, hogyan választják el a borjakat közvetlenül az ellés után, hogy a nemesített teheneknek akkora tőgyük van, hogy szerencsétlenek menni is alig bírnak (persze ez sokszor nem is opció számukra abban a falatnyi boxban). Pusztán a nagyobb hozam miatt, önző érdekekből tesszük ezt velük. Most ha tejet, tejterméket, vagy tejszármazékot látok, ezek a képek jutnak eszembe, és sem gusztusom, sem kedvem nincs megenni, meginni ezeket. Már akkor sem venném meg őket, ha nem lenne erősen ellenjavallt mindenki számára más állat tejének az elfogyasztása.
