Eldobja magát a kanapén és vagy a tévét, vagy a telefonját, vagy az iPad-et bámulja. Kérdezem, milyen napja volt, ő pedig fel sem néz, csak morog valamit. Szólnék hozzá, de a figyelme a képernyőkre irányul. Közlöm, hogy mesélnék neki egy vicceset, erre azt mondja „csak egy perc”, én pedig várok, várok, majd otthagyom. Nem jön utánam, sosem kérdezi meg, hogy mit szerettem volna mondani.
Téboly
Otthon vagyok egész nap a héthónapos babával. Mivel veszélyeztetett terhes voltam és az utolsó hónapban feküdnöm kellett, gyakorlatilag több, mint nyolc hónapja nem voltam sehol. Sehol, ami szórakozásnak, kikapcsolódásnak lett volna nevezhető.
A gyerek hasfájós, nem alszik – ahogy én sem – és egész nap sír. Minden nap próbálom magam utolérni a főzéssel és házimunkával, miközben percenként repkedek a babához. A férjem életmódján különösen nem változtatott a kisfiunk születése, ő így is elmegy kéthetente a haverjaival inni, vagy a kötelező céges bulikba, sőt, két koncerten is volt az elmúlt félévben, amikre már ezer éve megvette a jegyet és „nem hagyhatta ki.” Olvass még a témában
Melyik szín vonz a legjobban? Ezt árulja el a mostani életszakaszodról
Melyik belső archetípus irányítja a döntéseidet? Válassz egy szimbólumot, és kiderül
6 növény, ami az erőt és a kitartást jelképezi a hagyományok szerint
A gyerekvállalás ma már luxusprogram? – Mennyibe kerül valójában egy átlagos gyerekkor?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






