Fél hét van, a kávéfőző még köhög egyet, mielőtt elkezdene csobogni, és én ott állok a konyhapulton könyökölve, félig alva, félig ébren, és kimondom hangosan, egyedül a lakásban: „Nem kell mindent ma megoldanom.”
Régen nem így indult a napom
Az ébresztőóra még meg sem szólalt igazán, a fejemben már ott zakatolt a lista: a határidők, a be nem váltott ígéretek, az el nem küldött e-mailek, anyám tegnapi hangja a telefonban, amiért három napja nem hívtam vissza. Volt egy reggel, amikor még ki sem másztam az ágyból, és már sírtam, mert eszembe jutott, hogy aznap le kell adnom egy anyagot, amit három hete halogatok, közben be kell vigyem a kocsit szervizbe, és valahogy el kell jussak egy orvosi vizsgálatra is, amit már kétszer lemondtam. A mellkasom összeszorult, mintha valaki ráült volna, és ez nem egyetlen alkalom volt, hanem hónapokon át tartó állapot.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
