El kell ismernem, nekem hosszú évekig a reggeli öltözködés nem az önkifejezésről, hanem a kapkodásról és vele együtt a feszültségről szólt.
Áldottam a szerencsémet, amikor a home office tárt karokkal fogadott, és lerúghattam magamról a kétségtelenül szép, ámbár nem ritkán kényelmetlen szettjeimet. A programok előtt viszont továbbra is ott álltam a zsúfolásig megtelt gardróbom előtt, és sokáig azt hittem, amit mások hasonló helyzetben: velem van a baj, és még több ruhát kéne vennem.
Aztán szép lassan rájöttem a dolgok nyitjára, hogy a gond nem a ruháim mennyiségével van
Hanem azzal, hogy a ruhatáram mérete és a valóban hordható, szerethető összeállításaim száma köszönőviszonyban sincs egymással. Ha visszagondolok a korábbi vásárlásaimra, én is elkövettem a legtipikusabb hibát: mégpedig azt, hogy teljesen különálló darabokba szerettem bele, ahelyett, hogy egyetlen jól működő és megfontolt rendszert építettem volna magam köré. Olvass még a témában
A kócos frufru a nyár legnagyobb hajtrendje – Ezért fogod te is imádni
Évek óta rosszul használod a hajbalzsamot? A fodrászok elárulták, mire érdemes figyelni
Alakformáló szettek szilveszterre: trükkök, ahogyan lecsalhatsz pár plusz kilót
Hol koptatod a rúzsodat? Nézd meg és tudd meg, mit árul el ez rólad!
Így kötöttem ki ott, hogy volt ugyan a szekrényemben tizenöt-húsz nadrág és még ennél is több felső, reggelente mégis elakadtam. A nadrágjaim szabása valahogy sehogy sem passzolt a blúzokhoz, a legkedvesebb felsőmre nem tudtam felvenni egy szezonális kabátot sem, a kiszemelt szoknyám pedig csak azzal a magassarkú cipőmmel működött, amire a bokaficamom után már ránézni sem bírtam.
Mindezzel párhuzamosan teltek az évek. Észrevétlenül is megváltoztam, a szekrényem viszont sokáig megragadt a múltban. A polcaimon laktak a korábbi énjeim: ott pihentek a ruhák abból az időszakból, amikor még egészen más volt a testalkatom, mást gondoltam a stílusról, vagy teljesen más életritmusban éltem.
Ráadásul tele voltam olyan darabokkal is, amikről a vásárláskor azt hazudtam magamnak, hogy „majd egy bizonyos alkalmon milyen jól fognak jönni”, de ez az alkalom nyilván sosem jött el. Nem lettek rosszabbak vagy csúnyábbak a ruháim – és szerencsére egyelőre én sem –, egyszerűen csak már nem ahhoz a nőhöz tartoztak, akivé váltam.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Hétfő reggel elküldjük a hét legolvasottabb Stílus-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
