A koffein az egyik leggyakrabban használt serkentőszer a világon, természetes formájában leginkább a kávéban fogyasztjuk (bár vannak, akik teapártiak, de jellemzően a teákban alacsonyabb a koffeinmennyiség, mint a fekete levesben). Egy átlagos kávé 80–100 milligram koffeint tartalmaz, ami már elég kell, hogy legyen arra, hogy felébredjünk, és egy kicsit felpörögjünk – mégis van, akire ez a vegyület teljesen az ellenkező irányba hat. Miért is lehet így?
A koffein blokkolja az adenozin receptorokat az agyban
Az adenozin egy olyan vegyület, amely segít szabályozni az alvási és ébrenléti ciklusunkat. A vegyület mennyisége megnövekszik a testben, amikor ébren vagyunk, és csökken, amikor alszunk.
Normál esetben az adenozinmolekulák speciális agyi receptorokhoz kapcsolódnak, amelyek segítenek, hogy az agyi aktivitás az alváshoz közeledve némileg csökkenjen. Csakhogy a koffein ezt a kapcsolódást meggátolhatja. Olvass még a témában
Ez magában még mindig nem jelent álmosságot – csak akkor, ha tudjuk, hogy az elfogyasztott koffein nagy részét már az első háromnegyed órában feldolgozza a szervezet, amint azonban elkezdjük emészteni az italt, amivel együtt bevittük, a hatás elmúlik.
Ilyenkor az adenozin már szabadon kapcsolódhat a receptorokkal – és van is minek kapcsolódnia, ugyanis a 45 percben, amíg a koffein hatással volt a szervezetünkre, a termelődésük nem állt le, csak a képességük csökkent, amivel a receptorokhoz kapcsolódhattak. Így tehát sok ilyen molekulánk van, amelyek elkezdenek hozzákapcsolódni az agyi receptorokhoz, ez a folyamat pedig álmosságot okoz.
