A vakcinák megjelenésével most az az egyik legfontosabb kérdés, amire a tudománynak válaszolnia kell, hogy meddig tarthat vajon az immunitás annak, aki megkapja az oltóanyagot, vagy átesik a betegségen. Egyelőre még nincsenek olyan adatok, amelyek feketén-fehéren eldönthetik, milyen gyakran kell majd oltani, de az immunológiai kutatások biztatók: egy frissebb szerint például akár 8 hónapig is védettek lehetünk.
A természetes vagy vakcinára adott immunitás annyit jelent, hogy a szervezetünk milyen hosszan képes védekezni az adott fertőzés ellen – meddig termel védekezésre alkalmas sejteket rá, vagy meddig csinál úgynevezett speciális memóriasejteket, amelyek bármikor be tudják indítani a kórokozóra specifikus immunsejtek gyártását.
A koronavírussal kapcsolatban sok a kérdés az immunizáció terén, hiszen nem tudjuk szándékosan újrafertőzni azokat, akik egyszer már átestek a betegségen, vagy megkapták a vakcinát (mármint, elméletben tudnánk, csak nagyon nem etikus). Így az időre, valamint az immunizáció sajátosságainak kutatására hagyatkozhatunk csupán.
Sokáig az sem volt biztos, hogy kialakul-e egyáltalán hosszú távú immunitás. Egyelőre az a biztos, hogy néhány hónapig (vakcinák esetében legalább háromig) azért védelmet nyújt a saját immunrendszerünk. Az amerikai La Jolla Immunológiai Intézet friss kutatása szerint azonban akár 8 hónapig is fennmaradhat az immunitás, és védve lehetünk attól, hogy újra elkapjuk a betegséget. Ez az eddigi legpozitívabb eredmény a témában.
A szakértők az immunválaszban résztvevő memória B-sejteket, T-gyilkos-sejteket és T-sejteket is vizsgálták 188 koronavíruson átesett ember vérében. Ugyan 188 ember nem túl sok egy tudományos kutatás szempontjából, de jelenthet már egy olyan irányt, ami felé érdemes elindulni. Ez pedig a memória B-sejtek lehet, hiszen ezek felelősek az újra aktiválódó immunválaszért.