A slow mozgalmat – ha nagyon röviden és tömören szeretnénk megfogalmazni –, akkor egyfajta minimalizmusként jellemezhetnénk. Ennél azonban jóval többről szól: A slow mozgalom magába foglalja tudatosságot, a környezetvédelmet, de még az önismeretet is.
Egyre különlegesebb kihívásokat vehetsz észre a közösségi oldalakon, vagy a bloggereknél: hagyd el a műanyagot az életedből, válassz saját készítésű kozmetikumokat, fogadj örökbe egy kisállatot, vagy éppen minden nap csinálj meg egy jógagyakorlatot… Ezek többsége azonosul a slow mozgalom alapelveivel is. A mozgalom egyébként nem egy amerikai őrület, eredetileg Olaszországból indult, és az étkezést célozta meg, bő harminc évvel ezelőtt.
Az első tiltakozás a slow mozgalom jegyében a „gyors étkezés” ellen szólt, és arra szólította fel az embereket, hogy inkább járjanak piacra, főzzenek maguknak, és mindenekelőtt kerüljék a mű ételeket, élvezzék az igazi, teljes ízeket – lehetőleg családjuk körében.
Már szinte mindenre kiterjed
A gyorséttermek elleni tiltakozásnak indult, de végül világhódító útra lépett a slow filozófia, ami manapság már jóval többet jelent a fast food-ok elleni fellépésnél. A Magyarországon is népszerű mozgalom alapelve a lelassulás, az odafigyelés, az egyszerű élet. A mozgalmat hirdető emberek szeretnék felhívni a figyelmet a stresszes életmód káros hatásaira, a túlhajszoltságra és az egyensúly megteremtésének fontosságára. A cél ugyanakkor nem a teljes elvonulás, hanem egy olyan életmód megtalálása, ami hosszútávon, akár a teljes élet során fenntartható, és nem csak egyéni, hanem közösségi szinten is hasznos lehet.
A mozgalom hívei éppolyan dolgozó emberek, mint bárki más, viszont a hétköznapi döntéseik különböznek. Jellemző módon háttérbe szorítják azokat az elvárásokat, amiket a mai rohanó, fogyasztóközpontú világunk megkövetel. Ennek megfelelően pl. használnak okostelefont, de csak arra, amire való, és mindig félreteszik, amikor étkeznek, nyaralnak, beszélgetnek. Nem a munkájukra gondolnak, amikor a szeretteikkel múlatják az időt, de az sem okoz gondot nekik, hogy sétáljanak ahelyett, hogy autóba üljenek.
Slow mozgalom és minimalizmus
Itt kapcsolódik az egész történethez a minimalizmus, amire vonatkozóan szintén egyre több kihívással találkozhatsz. Utóbbinak az a legfontosabb alapeleme, hogy úgy éljünk, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk a világnak, környezetünknek. Az elmúlt hónapokban leginkább a környezetvédelmi kihívások terjedtek el – úgy, mint a műanyag zacskók lecserélése textilből készült változatokra, vagy éppen a szívószál elutasítása, és saját, hordozható bögre használata. Azonban a minimalizmushoz sorolhatjuk a hétköznapi tárgyak újrahasznosítását is, pl. sokanpohárként használják a befőttes üveget.
Atudatos életmóda minimalizmus hívei számára messze nem csak arról szól, hogy egészségesen étkezünk és rendszeresen sportolunk. Sokan váltanak testi, lelki és környezetvédelmi okok miatt növényi étrendre, de ezen belül is ügyelnek rá, hogy kizárólag helyi termesztésű, az évszaknak megfelelő gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszanak.
Ami biztos, hogy a minimalizmus hívei éppúgy elutasítják a túlfogyasztást, mint a slow mozgalom követői. Sok kicsi sokra megy-alapon gondolkodnak: egy otthagyott műanyag zacskó csak egy másik embernek lesz elég, de ha csak minden nap egy zacskót hagynak a boltban, az éves szinten már 365 darab, tíz év alatt pedig 3650. Ez már rengeteg!
Ugyanígy igaz lehet ez a saját életedre, saját magadra: ha csak 10 percet tudsz mindennap arra szánni, hogy kizárólag önmagaddal foglalkozz, akkor az nem sok egy nap alatt, de egy hét alatt már több mint 1 óra.
Mi az, amire tényleg szükségünk van?
Szerencsére elkezdtük megkérdőjelezni, hogy tényleg a sok-sok munka árán vásárolt tárgyak, az elért pozíciók tesznek-e minket boldoggá? Vagy éppen ezek okoznak függőségi helyzetet, miközben a megfizethetetlen időnket elrabolják? Egyre többen teszik fel maguknak ezeket a kérdéseket, és egyre többen érzik úgy, hogy égető szükség van a változtatásra – egyén és társadalmi szinten egyaránt. Ennek oka sok egyéb mellett az, hogy az internetnek köszönhetően eljutnak hozzánk azok az információk is, amik korábban nem feltétlenül. Már bárkinek a tudomására juthat, milyen körülmények mellett élnek azok az állatok, akik végül vágóhídra kerülnek, hogy sokszor éhbérérért kiszolgáltatott nők, vagy éppen gyerekek varrják a divatos ruháinkat.
Elgondolkozhatunk azon is, hogy a mi, teljesen hétköznapi problémáink mekkorát nyomnak a latban, ha szembeállítjuk őket azokkal az életkörülményekkel, amik számos országban mindennaposnak és elfogadottnak számítanak…
Ami biztos, hogy ez az életmód a mennyiség helyett a minőség felé irányítja az embereket, a tartós, értékelhető dolgok iránt, miközben nem csak saját magunk, hanem embertársaink, és a bolygónk érdekében is cselekszünk.
A kevesebb szemét, az alacsonyabb öko-lábnyom gyakorlatilag csak hab a tortán, hiszen a slow mozgalom és a minimalizmus is a gondolkodásmódot formálják át – márpedig fejben kezdődnek az igazán nagy változások.
Képek forrása: julief514/Depositphotos.com, ArturVerkhovetskiy/Depositphotos.com