Huszonhét éves voltam, amikor egy sor véletlen miatt úgy alakult, hogy egy alaposabb kivizsgálásra mentem el, ahol nem csak a szokásos éves rákszűrést végezték el, hanem egy ultrahangos vizsgálatot is. Miközben a monitort nézte, az orvos egyszer csak felvonta a szemöldökét, és azt mondta: „Ezt eddig nem vette észre senki?”
Akkor derült ki, hogy egy, valószínűleg még a méhen belüli fejlődésem során bekerült a szervezetembe egy extra sejtecske – talán egy meginduló, de rögtön el is haló ikerterhesség hozadékaként. Ez a kis sejtecske aztán a bal petefészkemen kötött ki, ahol hatalmas ciszta nőtt belőle. Olyan nagy volt, hogy már elmozdította a környező szerveket is.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
