Az egykor az őslakosok hagyományainak részét képező italt több mint egy évszázadon át gyalázatosnak tartották, és 1949-ben hivatalosan betiltották Kolumbiában. Azt tartották, hogy az embereket tudatlanná és erőszakossá teszi. A főzés során állítólag mérgező anyagok szivárogtak ki belőle, és feltételezések szerint a chichismo nevű betegséget, a test és az elme lassú hanyatlását okozza. A 20. század második felében, amikor a hatóságok rátaláltak a chicha készítőire, elkobozták a felszerelést, kiöntötték a folyadékot, és börtönbe küldték a főzőket. Azokat, akiket a chicha fogyasztásán értek, szintén börtönbüntetés fenyegette.
„Ezekért a bűncselekményekért nem vitték el az embereket évekre, de hat hónaptól egy évig terjedő időszakra bezárhatták őket” – mondta Andrea Izquierdo helyi idegenvezető a BBC újságírójának.
Chicha – a betiltott ital a betegség szinonimája
Ahhoz, hogy nyomon követhessük, hogyan vált ez az alapvető táplálék a betegség szinonimájává, először is meg kell értenünk, mi zajlott a kolumbiai társadalomban – több szempontból is. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. augusztus 31. a numerológia szerint: rend és biztonság
Nem én vagyok túlérzékeny: a pillanat, ami emlékeztetett, hogy a családomtól hiába várok érzelmi érettséget
Ezt hozza 2026. szeptember 9. a numerológia szerint: új kezdetek
„Kedvencből egycsapásra idegen lettem” – a férjed családja nem a te családod
Évszázadokkal az európaiak érkezése előtt az őslakos muisca nép, amely a magas hegyvidéki fennsíkot lakta, ahol ma Bogotá található, hagyományos eljárással készítette a chichát. Az asszonyok megrágták a kukoricát, és a cefrét egy agyagtálba köpték, hogy a nyáluk által indikált erjedés beinduljon. Ezután a lefedett tálat a föld alá temették, hogy hűvösen tartsák. Amikor két hét múlva kiásták, a sűrű, sárgás, enyhén alkoholos főzetet találták benne.
„Nem minden nő tudott kukoricát rágni a chichához” – mesélte Izquierdo. „Csak a közösség bölcs asszonyai tehették meg, mert ők a chichába adták át bölcsességüket, hogy aztán mások is fogyaszthassák.”
A nagy mennyiségű kukorica megrágása időt és erőfeszítést igényelt. Ezért eredetileg a chichát viszonylag kis mennyiségben állították elő, és csak bizonyos különleges ünnepekre vagy szertartásokra tartogatták. „A nők csak ültek és rágtak, rágtak és rágtak” – mondta Izquierdo. „Legalább 15 nappal az alkalom előtt elkezdték, hogy eleget tudjanak rágni.” Amikor elkészült, a közös chicha-tálat körbeadták, és mindenki kortyolt belőle.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
