Chicha – a betiltott ital a betegség szinonimája
Ahhoz, hogy nyomon követhessük, hogyan vált ez az alapvető táplálék a betegség szinonimájává, először is meg kell értenünk, mi zajlott a kolumbiai társadalomban – több szempontból is.
Évszázadokkal az európaiak érkezése előtt az őslakos muisca nép, amely a magas hegyvidéki fennsíkot lakta, ahol ma Bogotá található, hagyományos eljárással készítette a chichát. Az asszonyok megrágták a kukoricát, és a cefrét egy agyagtálba köpték, hogy a nyáluk által indikált erjedés beinduljon. Ezután a lefedett tálat a föld alá temették, hogy hűvösen tartsák. Amikor két hét múlva kiásták, a sűrű, sárgás, enyhén alkoholos főzetet találták benne.
„Nem minden nő tudott kukoricát rágni a chichához” – mesélte Izquierdo. „Csak a közösség bölcs asszonyai tehették meg, mert ők a chichába adták át bölcsességüket, hogy aztán mások is fogyaszthassák.” Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. október 19. a numerológia szerint: kreativitás és életöröm
Ősszel és télen lecsökkenhet a D-vitamin-szinted: dietetikusok elmondják, mit tehetsz ellene
5 rituálé Halloween éjjelére, amivel bevonzod a szerelmet
Ezt hozza 2026. október 24. a numerológia szerint: anyagi és lelki egyensúly
A nagy mennyiségű kukorica megrágása időt és erőfeszítést igényelt. Ezért eredetileg a chichát viszonylag kis mennyiségben állították elő, és csak bizonyos különleges ünnepekre vagy szertartásokra tartogatták. „A nők csak ültek és rágtak, rágtak és rágtak” – mondta Izquierdo. „Legalább 15 nappal az alkalom előtt elkezdték, hogy eleget tudjanak rágni.” Amikor elkészült, a közös chicha-tálat körbeadták, és mindenki kortyolt belőle.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
