Milyen környezeti hatásai lehetnek a vegán életmódra váltásnak?
A vegán életmód egyik nagy előnye a mindenevő életmóddal összehasonlítva, hogy általa kevesebb üvegházhatású gáz kerül a környezetbe. Ezenkívül segíthet megállítani a biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenését. A mezőgazdaságban csökkenti a legeltetéshez és a takarmánynövények termesztéséhez szükséges földterület nagyságát.
Kialakíthatunk úgy vegán életmódot, hogy a testünk semmilyen tápanyagban és vitaminban ne szenvedjen hiányt?
A rövid válasz: igen. De fontos hangsúlyozni, hogy ehhez törekedni kell a minél változatosabb táplálékbevitelre. Elsőként érdemes számba venni a B12-vitamint, amiről köztudott, hogy csak állati eredetű termékek tartalmazzák. Vegán életmód esetén ennek pótlása elengedhetetlen.
Legegyszerűbben étrend-kiegészítővel tudjuk pótolni. Algákkal kapcsolatosan végeztek kutatásokat és olvastam már olyat, hogy a lila algából készült norilap jelentős mennyiségű B12-vitamin tartalommal rendelkezik, egészen pontosan 77,6 μg van 100 g-jában. Csak hogy el tudjuk helyezni ezt a mennyiséget, a napi javasolt mennyiség 2-2,4 μg. Olvass még a témában
Kérdéses mikrotápanyag továbbá a vas. Állati eredetű élelmiszereinkben hem formában található meg, így jobb a felszívódása, mint a növényekben fellelhető nem hem vasé. C-vitaminban gazdag élelmiszerrel együtt fogyasztva nő a felszívódása. Jó növényi vasforrások a szárazhüvelyesek, a szója, az olajos magvak vagy a mák.
Illetve meg kell említeni a D-vitamint és annak kiegészítését is. Ez nemcsak a vegán életmódot követőknél fontos, hanem hazánkban mindenkinek javasolt késő ősztől (novembertől) kora tavaszig (április elejéig) a D-vitamin kiegészítés. Átlagosan ez 1000-2000 NE/nap mennyiséget takar, elhízott személyeknél ennél többre, 3000 NE-re is szükség lehet.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
