Manapság mindent el lehet adni, amiről azt állítjuk, hogy fehérjében gazdag, vitaminokban bővelkedik, gluténmentes, fenntartható forrásból származik, ráadásul zsírtartalma igen alacsony. Csábítóan hangzik? Az élelmiszerkutatók szerint is – a többség mégis ódzkodik ezektől az alapanyagoktól, aminek egyszerű oka az, hogy rovarokból készültek.
Nem új keletű dolog a rovarevés
A mai modern nyugatnak titulált országok lakói erősen ódzkodnak attól, hogy rovarokat fogyasszanak, pedig számtalan helyen (egyáltalán nem csak kényszerből) fogyasztanak az emberek ízeltlábúakat. Egyszerűen a történelem során úgy alakultak a körülmények és a szokások, hogy nem rántott csirke, hanem sült tücsök került a tányérra.
A sok-sok jó tulajdonságot tekintve, amit a bevezetőben felsoroltunk, nincs is ebben semmi különleges. Sőt, ebből a szempontból vizsgálva az tűnik érthetetlennek, miért nem eszik mindenki rovarokat. Valójában szinte mindenki fogyasztja az ízeltlábúakat, csak nem mindenki tud róla (és most nem arra gondolunk, hogy belemászik a pók a szádba éjjel)…
Micsoda?!
A rovarok mindenütt ott vannak, óhatatlanul belekerülnek sok csemegébe, pl. a kakaó feldolgozása során a csokoládéba is. Egy felmérés szerint átlagosan nyolc darab bogárláb jut egy tábla csokira… Sajnos szinte a legszigorúbb ellenőrzések mellett is megesik, hogy hiba csúszik a rendszerbe, avagy rovar kerül az élelmiszerbe. Ez főleg jellemző a feldolgozott húskészítményekre. És azt tudtad, hogy az egyik legnépszerűbb színezőanyag, a kármin tulajdonképpen a bíbortetű nőstényeinek porított változata? Majd gondolj erre, amikor megveszed a legújabb rúzsodat, arcpúderedet, vagy szép rózsaszín cukorkát szopogatsz! (Ha kételkedsz, keresd az E132 és E120 jeleket a csomagolásokon.) Persze ez csak néhány példa, és a cikk nem is az elrettentésről szól, hanem egy alternatív lehetőségről, amire sajnos jó eséllyel rá is fogunk szorulni.
Mik az előnyei?
Legelső előnye a rovarliszteknek az, hogy nagyon könnyen fenntartható forrásból származnak. Ugyan aprók, rengeteg él belőlük a Földünkön, kb. 2000 fajuk pedig fogyasztható is az emberek számára. Gyorsan és nagyszámban szaporodnak, könnyű őket tenyészteni, tartási körülményeik egyszerűek és olcsók.
A jelenlegi becslések szerint a túlnépesedésünk nem áll meg, ami azt jelenti, hogy kb. 2050. környékén már nem lesz elegendő az emberiség számára az a fehérje, amit jelenleg a bolygónk (a megszokott forrásokból) biztosítani tud. Muszáj tehát alternatív lehetőségeket keresnünk, amire egy kiváló példa a rovar, mint alapanyag. Nem csak a fenntarthatóság miatt, hanem mert arányaiban tekintve is jóval kiválóbb alapanyagforrás, mint azok a húsféleségek, amiket most fogyasztunk.
Már kezdünk velük barátkozni
Igaz, sokan még mindig nagyon ódzkodnak a rovarok fogyasztásától, ami érthető ott, ahol ez nem a kultúra szerves része. Azonban kezdünk megbarátkozni ezzel az alapanyaggal, hiszen van erre lehetőség addig, amíg nem létkérdés a rovarevés. Jelenleg talán a legelfogadhatóbb módja a rovarfogyasztásnak a rovarliszt. Ennek készítése során a rovarokat megszárítják, majd porrá őrlik, a kapott elegyet pedig más (jellemzően gluténmentes) lisztekhez keverik. Így – egyebek mellett – jelentősen növelik a termék fehérjetartalmát is.
A lisztekből aztán már készülhetnek tészták, sütemények, kekszek, vagy akár energiaszeletek.
A rovarlisztek hívei arról számolnak be, hogy megfelelő fűszerezés mellett nem is igazán érezhető, milyen különlegességet fogyaszt az ember.
Finnország nyitott először
Európában először Finnország nyitott a reformalapanyag felé, legalábbis ők voltak azok, akik tavaly novemberben első alkalommal dobtak piacra tücsöklisztből készült kenyeret. Egy-egy vekniben a lisztek mindössze 3%-át teszik ki a tücskök, és ehhez is 70 porrá őrölt állatra volt szükség darabonként.
Egyébként már több európai országban is kaphatóak rovaralapú élelmiszerek, pl. Belgiumban, Hollandiában, Dániában és Nagy-Britanniában sőt, Svájcban is kutakodhatsz ilyen alapanyagok után.
Magyarországon egyelőre nem kaphatóak sem rovarlisztek, sem más, rovarokból készült élelmiszerek. Pedig úgy tűnik, a reformalapanyag éppúgy be fog kúszni a mindennapokba, ahogy szép lassan a szintetikus hús is teret nyer a kínálatban.
