Mi állhat ennek a hátterében?
A túl sok szabadidő éppúgy több stresszel járhat, mint a túl kevés, elsősorban azért, mert az emberek kevésbé érzik magukat termelékenynek, hasznosnak. Ez pedig automatikusan rossz közérzettel jár. A több szabadidővel rendelkezők alacsonyabb jólétről számolnak be akkor, amikor nem produktív tevékenységgel töltik a napjaikat.
Tehát, ha a te szabadidőd aktív, mert pl. edzeni jársz, kirándulsz, vagy éppen a hobbidat űzöd, akkor az hozzájárul a jó kedvedhez akkor is, ha sok időt szánsz rá. Azonban jellemzőbb, hogy ezek a programok csak ideig-óráig jelentenek aktív elfoglaltságot, és utána jönnek a passzív programok, pl. a tévénézés, vagy éppen az alvás. Ez is jól tud esni egy darabig, de nem napokon át, vagy hosszú-hosszú hónapokon, éveken keresztül.
„Bár vizsgálatunk középpontjában a szabadrendelkezésű idő mennyisége és a szubjektív jólét közötti kapcsolat állt, eredményeink azt sugallják, hogy hasonlóan boldogtalanok lehetnek az emberek akkor, ha az egész napjukat tölthetik saját belátásuk szerint” – írták a szerzők. Ez megmagyarázza, miért jövünk haza egy passzív nyaralásról kevésbé vidáman, holott iszonyúan vártuk az indulást, és miért érezzük azt, hogy a hétvége egyáltalán nem töltött fel bennünket, pedig szinte álló nap pihentünk. Olvass még a témában
„Az embereknek arra kell törekedniük, hogy a szabadidejüket sokkal nagyobb arányban aktívan, mint passzívan töltsék”
– tette hozzá Dr. Sharif.
