Nem vagyok az az unatkozós típus, pedig néha nagyon jól esne, ha azt érezhetném, hogy mindennel kész vagyok. Nem tudom, eljön-e ennek valaha az ideje…
A tanulmányok alapján úgy néz ki, nem is olyan nagy baj, ha nem unatkozunk gyakran, ugyanis kimutatták, hogy a túl sok szabadidő károsan hat az egészségre.
Jobb, ha többször kevesebb szabadidőt tudunk biztosítani magunknak
A kutatók azt mondják, ahogy nő a szabadidőnk, az önmagunkra fordított idő aránya, úgy nő a jó közérzetünk is – de csak egy bizonyos pontig. Sokan úgy várják a nyugdíjas éveiket, mint egy valóságosan megváltást, ám egyes tanulmányok szerint az ilyen nagymértékben felszabaduló idő közel olyan káros lehet az egészségünkre, mint a túl kevés.
Az emberek gyakran panaszkodnak, hogy túl elfoglaltak és több szabadidőre vágynak. De vajon a több idő tényleg nagyobb boldogságot is eredményez?
„Megállapítottuk, hogy a mindennapos, szabadrendelkezésű órák hiánya nagyobb stresszt és alacsonyabb szubjektív jólétet eredményez. A túl kevés idő nagyon rossz, azonban a több szabadidő nem mindig jobb” – magyarázta Dr. Marissa Sharif, a tanulmány vezető szerzője, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.
Csak napi 1-2 óra szabadidő eredményez pozitív változást
A kutatás során több mint 21 700 amerikai állampolgár adatait elemezték, akiket 2012 és 2013 között vizsgáltak. A résztvevők rendszeresen és részletesen beszámoltak arról, mivel töltötték a napjaikat, feltüntetve azt, hogy melyik napszakban, mivel foglalatoskodnak. Arról i jelentést írtak, hogyan érezték magukat, milyen volt aznap a közérzetünk, hangulatuk.
Az eredmények azt mutatták, hogy a szabadidő növekedésével párhuzamosan a közérzet is nőtt, azonban kb. 2 óra múlva az arányok kiegyenlítődtek, 5 óra után pedig hanyatlásnak indultak. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a résztvevőknek sikerült napi 1-2 órát felszabadítaniuk a napirendjükből. Ezt az időt magukra tudták fordítani, akkor azzal növelni tudták a jó kedvüket. Azonban, ha 2-5 órát unatkoztak, akkor semmit sem nyertek ahhoz képest, mintha dolgoztak volna. Ha pedig 5 óránál több időt szántak semmittevésre, akkor kifejezetten rosszul kezdték érezni magukat.
A csapat további, 13 600 dolgozó amerikai adatait is megvizsgálta. Ők részt vettek egy nagy, nemzeti tanulmány 1992 és 2008 között. A mostani válaszaikat tehát össze tudták hasonlítani a korábbi eredményekkel. Itt is hasonló adatokat kaptak: a több szabadidő jelentős mértékben társult a magasabb szintű jóléthez, azonban csak egy bizonyos szintig.