Karácsonykor ember legyen a talpán, aki nem eszi le a fáról a szaloncukrot, és nem kóstol meg minden süteményt is, amit elé tesznek. A cukorsokk viszont nagyon nem tesz jót a szervezetnek, és bár nem érdemes teljesen visszafognod magad, érdemes lehet tudni, milyen folyamatok zajlanak ilyenkor a szervezetedben. Egy idegkutató segít tájékozódni.
Az agy és a cukor kapcsolata elég érdekes: szükséged van rá, hiszen az agy számára a cukor üzemanyag, mégis, ha túl sokat fogyasztasz belőle, az ellenkező hatást érheted el vele, mint amit szeretnél. A karácsonyi nagy zabálások közben és után nem csoda, ha lassúbbnak, levertebbnek és ingerlékenyebbnek érzed magad. A cukorsokk rengeteg folyamatot beindít a legfontosabb szervedben, és nagyon kevés ezek közül az, ami pozitívan hat a szervezetedre.
A cukor, mint jutalom
Éppen az energiagazdagsága miatt vagyunk úgy beprogramozva, hogy kívánjuk a cukros ételeket, az édességeket – hiszen ha nem jóléti társadalomban élnénk, egy ilyen étel nagyon hasznos lenne a szervezetnek. Ahogyan az édes íz eléri a nyelvedet, az ízlelőbimbóid aktiválnak több agyi területet, többek között az agykérget is. Ez a jel aktiválja az agy jutalomközpontját, megindul a dopamintermelés. Viselkedés visszacsatolást generál, ami azt jelenti, hogy többször is meg akarod ismételni majd, mert jól érzed magad tőle.
A cukor azonban igazán különleges, még a dopamintermelést elősegítő ételek között is. A legtöbbször, amikor valami újat és ízleteset eszünk, a dopamin ugyanígy termelődni kezd, ez egy evolúciós előny: figyelnünk kell az új ízekre, és be kell őket kategorizálni jóként és rosszként. Ha eszünk valamit, és nem leszünk tőle rosszul, tipikusan dopamin kezd termelődni az agyunkban.
A legtöbb ételnél azonban ez a hatás az első-második kóstolásnál elhalványul, a cukornál azonban, mint a függést okozó drogoknál, minden egyes fogyasztás után megmarad. A sok cukor fogyasztása mindig jutalomválaszt produkál majd ki, ezért lesz olyan nehéz nemet mondani rá, ellentétben az egészségesebb ételekkel.