A vakcinák megjelenésével most az az egyik legfontosabb kérdés, amire a tudománynak válaszolnia kell, hogy meddig tarthat vajon az immunitás annak, aki megkapja az oltóanyagot, vagy átesik a betegségen. Egyelőre még nincsenek olyan adatok, amelyek feketén-fehéren eldönthetik, milyen gyakran kell majd oltani, de az immunológiai kutatások biztatók: egy frissebb szerint például akár 8 hónapig is védettek lehetünk.
A sejtek megmaradnak a vérben
A korábbi kutatások ugyanis az antitesteket vizsgálták, amelyek a fertőzésre közvetlenül reagáló immunsejtek. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az antitestek számának csökkenése normális. A folyamat nem jelenti azt, hogy a védettség nem áll fenn. Egyszerűen csak arra utal, hogy az immunválasz csökken, és beáll egy normál, fenntartható szintre.
Az intézet kutatói szerint a vérben még hónapokkal később is megtalálható memória B-sejtek a vírussal való találkozás után újra aktiválódnak, és kiváltják az antitestes immunválaszt. A kutatók arra is rájöttek, hogy a koronavírus tüskefehérjéjére (ezen keresztül jut hozzá a saját sejtjeinkhez a kórokozó) specifikus B-sejtek száma a vérben hat hónap elteltével még emelkedett is. A segítő CD4+ T-sejtek is maradnak sokáig a véráramban. Ez a kutatók szerint azt jelenti, hogy bármikor képesek reagálni az újrafertőződés veszélye esetén.
Ez alapján tehát úgy tűnik, a szervezet sokáig készenlétben marad, hogy újra megküzdjön a koronavírussal, ha az felbukkan. Egyszerűen újra felébreszti az immunrendszer megfelelő részeit, és elkezdi termelni az antitesteket.
Az alacsony résztvevőszám miatt azonban érdemes lehet ezt a kutatás megismételni nagyobb alanyszámon is, hogy tudományosan is számottevő legyen az eredmény. A kutatók arra viszont felhívták a figyelmet, hogy embere válogatja, mennyire erős ez az immunitás. Az immunsejtek ugyanis teljesen más mennyiségben voltak jelen a vizsgált páciensek vérében. A gyenge immunmemóriával rendelkező embereknél jelentkezhet az újrafertőződés.