Érezted már úgy, hogy még a legjobb pasira is képes vagy ráunni? Látszólag minden tökéletes, de van benned egy csillapíthatatlan vágy a folyamatos izgalomra és megújulásra. Ez alapvetően még nem probléma, de amikor hosszútávon képtelen vagy megmaradni valaki mellett, még a legnagyobb harmóniában is, akkor nem árt az önvizsgálat.
Mindennek a hátterében
Furcsa, de mindennek a hátterében a menekülés áll. Menekülés a komoly, mély érzések elől, vagy éppen az elköteleződés elől. Ez az egyik magyarázata annak, ha valaki könnyen ráun másokra. Mert sebezhetőnek lenni fájdalommal jár. Megmutatni valakinek az igazi énünket olyan sérülésekkel is járhat, melyekre nincs mindenki felkészülve és könnyebb elébe menni mindennek.
Azonban ez az igazi boldogságot és őszinte érzelmeket is megakadályozza, hiszen csak azt tudjuk igazán szeretni, aki ismer minket, a valódi énünket. Lehet ez egy védekezési mechanizmus, egy fal, amin senkit nem engedünk át. Egy darabig eljöhetnek, megközelíthetnek, de amint túl közel merészkednének, eltaszítjuk magunktól.
Adj esélyt másoknak!
Nem élhető le úgy egy élet, hogy amint megszokottá válik valaki, egyszerűen tovább lépünk. Máskülönben hetente váltogathatnánk mindenkit az életünkben. Az unalom minden kapcsolatot utolér, szinte elkerülhetetlen. Azonban az már egy másik kérdés, hogy minderre, hogy reagálunk. Megválunk másoktól, vagy dolgozunk egy kapcsolaton. Néha még a barátságoknak is szükségük van egy kis frissítésre, de igaziból bármilyen emberi kapcsolatnak.
A cél az lenne, hogy megpróbáljuk másokban újra felfedezni az izgalmat, az újat, mert mindenki tartogathat számunkra újdonságot.
Persze könnyebb a továbblépés és az újdonság erejének varázsa valóban megbabonázhat, viszont ez nem a boldog élet építőköve. Elsősorban magadon kell dolgoznod, hiszen igaz az állítás, miszerint a te változásod hatással lesz a környezetedre is. Ha te képes vagy folyamatos megújulásra, mást is erre inspirálhatsz. Mindig könnyebb az egyszerűbb út, de nem izgalmasabb megküzdeni valamiért???