A környezetvédelem és az egészségünk szempontjából is rendszeresen felmerül, hogy mennyire fontos a csökkentett húsfogyasztás. Sokan azonban mégis nehezen motiválják magukat arra, hogy legalább néhány étkezésük alkalmával mellőzzék a húst, és gyakran azért, mert úgy érzik, aligha számít egyénileg ez a lépés.
Hogy miért téves ez az elgondolás, és mi mindent tehetsz magadért és a környezetért azzal, ha kevesebb húst fogyasztasz, Pangl-Szarka Dorottya dietetikus válaszol.
Mit jelent a klímaváltozás szempontjából, ha egyre többen döntünk úgy, hogy kevesebb húst fogyasztunk?
A klímaváltozás sokak számára aggasztó, lesújtó, míg egyesek nincsenek teljes mértékben meggyőződve annak valóságáról, vagy nem tudnak a mindennapi problémák mellett még a bolygó egészségére is koncentrálni, sőt, unalmasnak találják. Az igazság viszont az, hogy hiba volna nem tudomást venni róla, mert létező dologról van szó. Az állattenyésztő gazdálkodások működésével rengeteg üvegházhatású gáz keletkezik.
Kutatások bizonyítják, hogy mindössze napi egyetlen húsmentes étkezéssel 2050-re harmadával csökkenthetjük az élelmiszerek okozta emissziót.
Tehát egy nagyon egyszerű étrendbeli változtatással is képesek vagyunk tenni a jövőnkért.
Egy amerikai környezetvédelmi szervezet adatai alapján tudományos konszenzus született, hogy a húsnak, azon belül is a szarvasmarhának van a legmagasabb klíma- és erőforrás-terhelő hatása. Egy hamburgerpogácsa elfogyasztása 25 km-nyi autóútnak „felel meg”. Persze érdemes megjegyezni, hogy országonként, azon belül területenként is hatalmas különbségek vannak étkezési, így húsfogyasztási szokásaink között, de összességében elmondható, hogy táplálkozásunknak hatalmas szerepe van az éghajlat- és környezetvédelem szempontjából.
A halfogyasztás tekintetében még nem született egyetértő konszenzus, de annak ellenére, hogy egyre nagyobb arányban termelnek a tengeri élőlények káros anyagokat, feltehetően jobb választásnak tekinthetők, mint bármelyik melegvérű állat húsa. Egy kivétel van, a rák, amely környezetterhelő hatása magasabb a sertéshúsénál.
Milyen egészségügyi előnyökkel járhat a csökkentett húsfogyasztás?
A csökkentett húsfogyasztás egészségügyi előnyeit számos átfogó kutatás vizsgálta, gyakorlatilag minden szerv, szervrendszer működésével kapcsolatban vannak eredmények. A legmeggyőzőbb adatok a testsúly-kontrollal kapcsolatban születtek. A hús csökkentése, illetve elhagyása az étrendben elősegíti az optimális testsúly megtartását, de alapvetően a vegetáriánus étrend alkalmas súlycsökkentésre is.
Minél „zöldebb” a táplálkozás, annál látványosabbak az eredmények, tehát például a tejet, tejtermékeket fogyasztó vegetáriánusok többet fogyhatnak, mint a hal- vagy húsevők, de a színtiszta növényi étrendet követők ezen felül is könnyebb súlyvesztésnek örvendhetnek.
A növényi alapú, de a csökkentett hústartalmú táplálkozás is jobb vércukor-profilt eredményezhet – cukorbetegeknél és egészséges embereknél egyaránt.
Átfogó tanulmányok számolnak be a vegetáriánus étrend bizonyított védő hatásról a keringési megbetegedések és halálozások, általános daganat-előfordulás függvényében. A teljes rák előfordulási kockázata növényi étrend mellett 15%-kal csökkent. Továbbá a csökkentett húsbevitel jelentős mértékben csökkenti a vérnyomást, az összkoleszterin-szintet. Amit még fontos kiemelni, hogy a kevesebb húsfogyasztás nemcsak a fenti betegségek megelőzésében, de kezelésében is nagy szerepet játszik.
A húsbevitel, és úgy általában véve az állati eredetű élelmiszerek csökkentése az étrendben kedvezőbb összetételű bélflóra-összetétellel jár, ami gyakorlatilag az egész szervezet működésére, egészségi állapotára kihat, úgymint pl. emésztés, immunműködés, gyulladásos folyamatok, testsúly, mentális-pszichés lét.
Kohorsz vizsgálatok megerősítik azt az állítást is, hogy a csökkentett állati fehérjebevitel az egészségben leélt életévek számának egyenes arányú növekedésével és az összhalálozási ráta csökkenésével hozható összefüggésbe.
A hosszú távú eredmények mellett ki kell emelni, hogy a csökkentett húsfogyasztás már pár hét elteltével könnyebb emésztést, erősebb, szebb és egészségesebb körmöket, bőrt és hajat eredményezhet. Mindezen pozitív hatások már heti 2-3 húsmentes nap esetén is érvényesülhetnek, de fontos azt is kiemelni, hogy a húsmentes étrendet is lehet „rosszul csinálni”.
Milyen következményei lehetnek annak, ha rendszeresen sok húst fogyasztunk, és mi számít soknak?
Természetesen egyénileg kell értékelni, mi számít „soknak”, de a 2,5 g/testtömeg kg-ot huzamosabb ideig meghaladó proteinbevitel még sportolóknál sem eredményez jobb sportteljesítményt, és nem jár további egészségügyi előnyökkel. Ennek ellenére sokan tartanak minimális zsír-, szénhidrát-, de túlzóan magas fehérjetartalmú étrendet. Ez esetben számolni lehet olyan kellemetlen mellékhatásokkal, mint például a székrekedés, állandó puffadás, gázosodás, bőrproblémák (pattanások), ingerlékenység, fáradtság, rossz lehelet vagy akár kiszáradás.
Az emésztőrendszeri problémák a belekben pangó fehérjedús béltartalomra vezethetők vissza, amelyet a vastagbél baktériumai tovább erjesztenek, így toxikus vegyületek (aminok) szabadulnak fel. Az arra hajlamosaknál vese- és májkárosodást is okozhat a túl magas állati eredetű proteinbevitel.