Az ötvenes éveikben járók körében a legszélesebb a nemek közötti bérszakadék – mutatta ki egy Egyesült Királyságban végzett friss kutatás.
Mindig jelen van, és végig nő
Az elemzés, amelyet a Rest Less – egy 50 éven felüliekre specializálódott karrier- és tanácsadási weboldala – készített, a Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatait vizsgálta meg, és ez alapján közölte, hogy ebben a korban a nők fizetése 28%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a nők fizetése átlagosan nyolc százalékkal csökken 50 éves korukban, míg a férfiak négy százalékkal. Ez az eltérés enyhén csökken a következő évtizedben, de továbbra is 27,6%-kal folytatódik a nyugdíjkorhatárig.
Stuart Lewis, a Rest Less alapítója elmondta: „Az adataink azt mutatják, hogy az 50 éves nők esetében a legkisebb az esélye, hogy egyenlő fizetést kapjanak a férfiakkal.” „Az ötvenes éveikben járó nők több fronton is küzdhetnek az egyenlőségükért a munkahelyeken, egyrészt a koruk, másrészt a nemük miatt” – tette hozzá.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy mindkét nembeli munkavállalók a 40-es éveikben érik el a csúcsot a fizetésük tekintetében, ám ez korántsem azonos összeget jelent. Amikor a legtöbbet keresik életük során, a férfiak átlagos fizetése 46 213, a nőké pedig 34 665, ami 11 548 fontos, csaknem 25%-os különbséget jelent.
Összességében az ONS adatai azt mutatták, hogy a nemek közötti bérszakadék végig jelen van, az életkor előrehaladtával pedig növekszik: 18 és 21 éves kör között még „csak” 18%, a legkisebb pedig a 20-as években járók körében, de ekkor is 13%.
Mi a helyzet itthon?
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban a nők az átlagos órabéreket tekintve még ma is 16,2%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Magyarországon 14% a nemek közötti bérkülönbség. November 3-a az Egyenlő Díjazás Napja, ami azt az időpontot jelzi, amikortól a nők – férfi munkatársaikkal összehasonlítva – gyakorlatilag már nem kapnak fizetést a munkájukért az év hátralévő részére.
A bérszakadék kialakulásának persze okai vannak, az Európai Bizottság szerint ezek elsősorban a következőek: a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, nehezebben kerülnek vezető vállalati pozíciókba, olyan ágazatokban dolgoznak, ahol alacsonyabbak a fizetések, és gyakran rájuk hárulnak a családtagok gondozásával és a házimunkával járó feladatok.
A munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtésével, illetve a terhek megosztásával a nők kikerülhetnének ebből a szerepből, nők és férfiak egyforma szerepet vállalva az otthoni feladatokban a munkahelyen is egyformán tudnának helytállni. Ez számos nőjogi szervezet miatt azért lenne fontos, mert az anyagi függés egyértelműen hártáltatja a nők önérvényesítését, gyakrabban kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, nehezebben tudnak például kilépni egy bántalmazó kapcsolatból.
Idehaza a KSH 2019-es adatai szerint a férfiak bruttó bére közel 377 ezer forint, a nőké viszont a 312 ezret sem éri el, tehát 21 százalékkal kevesebbet keresnek – annak ellenére, hogy idehaza sokkal több a diplomás nő, mint a diplomás férfi, tehát ha kizárólag az iskolázottság, képesítés határozná meg az átlagbéreket, statisztikailag a nők átlagfizetése kellene, hogy magasabb legyen.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!