Mi a helyzet itthon?
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban a nők az átlagos órabéreket tekintve még ma is 16,2%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Magyarországon 14% a nemek közötti bérkülönbség. November 3-a az Egyenlő Díjazás Napja, ami azt az időpontot jelzi, amikortól a nők – férfi munkatársaikkal összehasonlítva – gyakorlatilag már nem kapnak fizetést a munkájukért az év hátralévő részére.
A bérszakadék kialakulásának persze okai vannak, az Európai Bizottság szerint ezek elsősorban a következőek: a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, nehezebben kerülnek vezető vállalati pozíciókba, olyan ágazatokban dolgoznak, ahol alacsonyabbak a fizetések, és gyakran rájuk hárulnak a családtagok gondozásával és a házimunkával járó feladatok.
Olvass még a témában
A munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtésével, illetve a terhek megosztásával a nők kikerülhetnének ebből a szerepből, nők és férfiak egyforma szerepet vállalva az otthoni feladatokban a munkahelyen is egyformán tudnának helytállni. Ez számos nőjogi szervezet miatt azért lenne fontos, mert az anyagi függés egyértelműen hártáltatja a nők önérvényesítését, gyakrabban kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, nehezebben tudnak például kilépni egy bántalmazó kapcsolatból.
Idehaza a KSH 2019-es adatai szerint a férfiak bruttó bére közel 377 ezer forint, a nőké viszont a 312 ezret sem éri el, tehát 21 százalékkal kevesebbet keresnek – annak ellenére, hogy idehaza sokkal több a diplomás nő, mint a diplomás férfi, tehát ha kizárólag az iskolázottság, képesítés határozná meg az átlagbéreket, statisztikailag a nők átlagfizetése kellene, hogy magasabb legyen.