A jóga nagyon divatos már nálunk is, a fővárosban szinte minden kerületben találni stúdiót (többet is), és ez alapvetően egy pozitív dolog. A legtöbb csoportos órán azonban csak a jóga egy apró szeletével találkozhatnak a vendégek, a testtartások gyakorlásával, ami csupán az első lépés ezen a fantasztikus úton. A jóga rendszere igen összetett, és ebben a cikksorozatban igyekszem bemutatni minden ágát, ha a pózokon túl is érdekel ez a csodálatos keleti hagyomány. Az első rész a mindenki által ismert ászanákról, vagyis testtartásokról szól.
A jóga végső célja a szamádhi, azaz a magasabb tudatállapot elérése. Persze ez sokszor még az Indiában élő guruknak is csak több évtizedes gyakorlás után sikerül, ha egyáltalán sikerül. Itt nyugaton a legtöbben általában az ászanagyakorlással találkoznak a jóga kapcsán, ami az első lépcsőfok „a jóga 10 körének” nevezett rendszerben.
A testtartások gyakorlása megerősíti a testet, lecsendesíti az elmét, ezáltal pedig felkészíti a gyakorlót arra, hogy hosszú ideig, akár órákig tudjon mozdulatlanul maradni lótuszülésben és meditálni.
Ez persze csak a nagyon elhivatott gyakorlók célja, mindenesetre az ászanázás megtisztítja, megedzi és egészségesen tartja a fizikai testet, amelynek jótékony hatásait mindenki elérheti.
A jógastúdiókban számtalan jógastílussal találkozhatsz – hatha, ashtanga, Iyengar jóga, vinyasa flow –, de mindegyik alapja a tradicionális hatha jóga, amelynek 2000 évre nyúlnak vissza a gyökerei. Bizonyos jógairodalmak többezer ászana létezését említik, ezekből ma már maximum csak néhány százzal találkozhatsz.
Nincs azzal semmi baj, ha valaki csak azért kezd el egy stúdióban jógázni, mert fáj a háta és valamilyen kíméletes mozgásformát keres. (Tapasztalatból mondom, hogy a jóga sokszor nagyon kíméletlen tud lenni… Persze a fejlődés sosem marad el.)
Ha jobban érdekel ez az egész rendszer, egy idő után úgyis túl fogsz lépni a puszta testgyakorláson.
A jógázást az különbözteti meg a többi mozgásformától, hogy itt a légzéssel összhangban történik az egész gyakorlás. Sokszor mondják, hogy a jóga helyes légzés nélkül csupán gimnasztika – a légzésről azonban a következő részben írok részletesebben.
Másik lényeges pont a pózoknál a tekintet vezetése, amit dristinek hívnak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ászanánál egy bizonyos ponton kell rögzítened a tekinteted, például a két szemöldök között vagy az orrhegyen.
Ennek az a célja, hogy ne engedd elkalandozni az elméd, és az is folyamatos edzésben legyen a gyakorlás közben, ezzel is segítve az elmélyülést és befelé figyelést.
A fizikai jógagyakorlást bárki bármilyen életkorban elkezdheti, függetlenül testalkattól vagy edzettségi állapottól. A teljesen kezdő szinttől indulva évről évre folyamatos fejlődést tapasztalhatsz magadon, a tested egyre erősebb és hajlékonyabb lesz, miközben lecsendesedsz, jobban tolerálod a stresszt és az egész lényed pozitív változáson megy keresztül.
Fontos azonban, és ez a legnehezebb része, hogy elengedd az egód – ne akard rövid időn belül elérni a spárgát vagy a fejenállást, legyél türelmes önmagaddal és a testeddel. Mindig tartsd szem előtt, hogy a nem a forma, hanem a tartalom a lényeg, nem az számít, mennyire tartasz szépen egy pózt, hanem hogy mennyire tudsz figyelni a testi és lelki érzeteidre közben. Ha megtalálod azt az oktatót, aki segít neked ezt elérni, meg fogod érezni az ászanagyakorlás igazi lényegét.
Kép forrása: YuliyaKirayonakBO/Depositphotos.com