Az év elején sokan vesznek új naptárt. Letöltik a legjobb alkalmazást, vesznek egy szép határidőnaplót, vagy megfogadják, hogy most aztán tényleg rendszerezettek lesznek. Aztán pár hét múlva ugyanaz történik, mint eddig, a naptár félig üres, félig túlzsúfolt, és inkább szorongást kelt, mint megkönnyebbülést. Pedig a gond nem az eszközzel van. Hanem azzal, ahogyan használod. A naptár ugyanis nem semleges. Tükröt tart. Megmutatja, hogyan bánsz az időddel, mennyire tiszteled a határaidat, és mennyire hiszed el magadról, hogy mindenre képes vagy egyszerre. Ha káosz van benne, gyakran nem időhiányról van szó, hanem irányítás hiányáról.
A naptár nem bezár, hanem véd
Sokan ösztönösen ellenállnak a naptárnak, mert úgy érzik, elveszi a szabadságukat. Mintha minden beírt időpont egy újabb bilincs lenne. Pedig a valóság inkább az, hogy a naptár nem elvesz, hanem keretet ad. Egy jól használt naptár megvéd attól, hogy mindent egyszerre akarj. Megvéd attól, hogy mások döntsenek helyetted az idődről. És megvéd attól is, hogy folyamatos készenléti állapotban élj, ahol sosem tudsz igazán megérkezni egy pillanatba. A káosz legtöbbször nem abból fakad, hogy túl sok a dolgod. Hanem abból, hogy nincs helyük a dolgoknak. Minden lebeg, minden sürgős, minden egyszerre történik fejben, akkor is, ha a valóságban nem.
