Időnként olyan stresszforrásokkal szembesülünk, amik jól láthatóak, kézzel foghatóak és van is rájuk megoldás. De mi van azokkal, amik a felszín alatt, észrevétlenül munkálkodnak?
Támadásnak veszed az eltérő véleményeket
Felnőttkorunkra már többnyire konkrét elképzelésekkel és értékekkel bírunk, ezért egyre nehezebben engedünk másoknak. Nem alkalmazkodunk olyan rugalmasan, nehezebben fogadjuk el a másfajta véleményeket, szempontokat. Ez egyrészről normális dolog, másrészt viszont hatással van a mindennapos stresszforrásainkra.
Nekem a mai napig tudatosan kell figyelnem arra, hogy ne idegeskedjek azon, ha valaki bizonyos dolgokat teljesen másként lát, mint én. Rá kellett jönnöm, hogy ezek a másfajta vélemények nem személyes támadások, csupán szöges ellentétei az én értékrendemnek és felfogásomnak.
Bár nagyon sokszor nem tudok azonosulni az adott nézőponttal (időnként pedig megértenem is nehéz), csak rajtam múlik, meddig hagyom dolgozni magamban a feszültséget. Értelemszerűen, ha ezeket a véleményeket a személyed elleni támadásnak, fenyegetésnek veszed, akkor célt is érnek: tudat alatt stresszforrásként üzemelnek majd az életedben.
Nem vagy magaddal őszinte
Az őszinteséget, mint emberi tulajdonságot, sokan első helyre sorolják saját fontossági sorrendjükben. Azonban nagyon gyakori, hogy éppen azok az emberek nem őszinték, akik ezt lényegesnek ítélik meg. Talán még ennél is sűrűbben előfordul, hogy az őszinteség jelen van, ám az illető saját magával a legkevésbé sem az.
Tény, hogy a saját hibáinkat, hiányosságainkat a legnehezebb felismerni, vagy éppen elfogadni, de nagyon lényeges, hogy rendszeresen fejlesszük ezt a képességünket. Az önazonosság ugyanis nyugalmat hoz.
Ha nem vagy őszinte magaddal, vagy éppen kettős életet élsz, az nagyon erős stresszforrást jelent az életedben.
Fel sem tűnik, de állandó feszültségben, készenlétben tartja a testedet és az elmédet az, hogy kinek mit mondhatsz, vagy éppen mit gondolhatsz, hiszen folyton hazudnod kell, hogy a látszatot fenntartsd.
Irreális céljaid vannak
Nem akarlak lebeszélni arról, hogy merj nagyot álmodni, de minden esetben meg kell maradni a realitás talaján. Sok szempontból célravezetőbb is tud lenni, ha nem egyik napról a másikra próbálsz csodát tenni, vagy olyan célt választani, ami már eleve halálra van ítélve.
Gyakran hatásosabb a tervezgetés, az út kijelölése, mint a megfoghatatlan és ezáltal irreális célok kitűzése. Fontos, hogy pontosan fogalmazz magad számára, tehát ne az legyen a cél, hogy gazdag legyél, vagy sikeres. Fogalmazd meg, mit jelent számodra ez a két fogalom. Emellett pedig lényeges, hogy a választott célok elérhető közelségben legyenek, különben minden nap feszültséggel fogsz kelni és feküdni, amit még meg is fűszerezel egy jó adag sikertelenséggel.
Ezek mellett pedig fontos szem előtt tartanod, hogy nem lehet, és nem is kell mindenkinek megfelelned. A közeli családtagjaidon, szeretteiden és azokon kívül, akikre felnézel, nem számít mások véleménye.
Állandóan versenyzel
Nagyon gyakori probléma, hogy versenyzünk másokkal, ráadásul úgy, hogy gyakran az illető nem is tud róla. Személyiségfüggő, ki, mennyire szeret versenyezni, de sokan inkább kényszerűségből, megfelelési vágyból, vagy a korábban említett, irreális célok miatt hagyatkoznak erre a stresszforrásra. Mert ez bizony nem más, mint egyszerű stresszforrás! Versenyzel egy kolléganőddel ahelyett, hogy csapatban dolgoznátok.