A mindennapi furcsaságoktól a divatos betűszavakig
A „diagnózis-divat” már régen túllépett a nehéz természetű partnereken vagy kollégákon, és beköltözött a teljes mindennapi működésünkbe. Ha körülnézünk az online térben, azt látjuk, hogy ma már szinte minden második ember „hiperaktív”, „kicsit autista” vagy éppen a „spektrumon van”. Ha valaki a rohanó hétköznapokban elhagyja a kulcsát, kicsit szórakozott, vagy nehezen koncentrál egy végtelennek tűnő, unalmas prezentáció alatt, azonnal rásütik az ADHD bélyegét. Ha valaki introvertáltabb, szívesebben tölti otthon az estéit, vagy van egy-egy különösebb hobbija, máris jön a gyanú, hogy biztosan az autizmus spektrumán mozog. Eleve miért skálázzuk és mérjük kényszeresen azt, hogy ki mennyire intro- vagy extrovertált? Nem lehet, hogy az illetőnek egyszerűen csak jobb vagy rosszabb napja, fáradtabb vagy aktívabb időszaka van?
Ezzel a trenddel akaratlanul is hatalmas károkat okozunk, hiszen ezek valójában nagyon is valós, komoly neurológiai és fejlődési állapotok, amelyekkel érintettek milliói küzdenek meg keményen minden nap. Azzal, hogy a teljesen normális emberi jellemvonásokat, pillanatnyi hangulatokat vagy a stresszre adott természetes reakciókat klinikai zavarnak minősítjük, pont a lényegüket bagatellizáljuk el, és szép lassan elkoptatjuk a diagnózisok valódi értékét.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
