Te mennyire vagy sebezhető?
Biztos veled is előfordult már, hogy nem a legjobb kedvedben talált meg egy régen látott ismerősöd, esetleg összefutottatok valahol és kényszeredetten kierőltettél magadból egy mosolyt és bájcsevejt. Tulajdonképpen eljátszottad, hogy veled minden a legnagyobb rendben van, nem mutattál semmiféle sebezhetőséget. Az emberek erről általában kétféleképpen vélekednek.
Vannak, akik úgy gondolják, egy rég nem látott ismerősre nem akarják rázúdítani minden bajukat, mivel teljesen értelmetlen pár perc erejéig kitárulkozni, majd várni újabb két évet egy esetleges találkozóig. A másik tábor a sebezhetőség felfedésének híve, vagyis hogy merjünk sebezhetővé válni az élet minden pillanatában. Még akkor is, ha eleinte kellemetlenül érezzük magunkat.
Egyik sem jó vagy rossz döntés, és mindegyik mellett szólnak érvek, de talán ebben az esetben is törekedhetünk egy arany középútra. Ha nagyon mélyre nem is ásunk, de akár egy rövidebb beszélgetés során is megmutathatjuk önmagunkat, aktuális nehézségeinket. Olvass még a témában
Ezáltal nem csak a lelkünkön könnyítünk majd, de képesek leszünk a másikat is megnyitni – és ki tudja, akár még az is kiderülhet, hogy hasonló problémákkal küzd az illető is. Ami viszont biztosan nem vezet sehova, legalábbis a fejlődés irányába biztosan nem, az a folytonos kényszeres mosolygás.