Szakértők már évek, évtizedek óta mantrázzák: most már tényleg tennünk kellene valamit, lépnünk kellene, hogy csökkentsük a légszennyezést, az elképesztő mennyiségű hulladék gyártását, fogjuk vissza az erdőirtást és az állatok kiszipolyozását, különben nagy gond lesz. Sokan összekötik a koronavírus-világjárványt azzal, hogy a természet visszavágott, sarokba állított minket, hogy egy kicsit fellélegezhessen – erről természetesen szó sincs, ugyanakkor most végre látjuk, mi történne, ha csak egy kicsit jobban figyelnénk az életmódunkra, és nem szennyeznénk annyira a környezetet. Most ugyanis, hogy be vagyunk zárva az otthonainkba, a levegő és a vizek tisztábbak, az állatok pedig már most olyan helyekre merészkednek, ahová korábban emberi tevékenység miatt nem mertek.
Érdemes tisztázni: könnyen lehet, hogy a koronavírus-járványt is azért kaptuk a nyakunkba, mert nem bánunk megfelelően a bolygó állatvilágával. Rengeteg kutatás figyelmeztetett már arra, hogy az állatok élőhelyeinek csökkenése azt eredményezi, hogy a fajok egyrészt általuk nem természetes élőhelyekre szorulnak, másrészt közelebb kerülnek az emberekhez, így olyan állatokkal is mindennapi kapcsolatba kerülhetünk, amilyenekkel természetes módon szinte soha nem találkoztunk volna. Ilyenek a denevérek is, amelyekben csak úgy hemzsegnek az – emberekre egyébként ártalmatlan – koronavírusok, csak az ő szervezetük annyira erős, az immunrendszerük olyan fejlett, hogy legnagyobb részükkel képesek együtt élni.
