Érdemes tisztázni: könnyen lehet, hogy a koronavírus-járványt is azért kaptuk a nyakunkba, mert nem bánunk megfelelően a bolygó állatvilágával. Rengeteg kutatás figyelmeztetett már arra, hogy az állatok élőhelyeinek csökkenése azt eredményezi, hogy a fajok egyrészt általuk nem természetes élőhelyekre szorulnak, másrészt közelebb kerülnek az emberekhez, így olyan állatokkal is mindennapi kapcsolatba kerülhetünk, amilyenekkel természetes módon szinte soha nem találkoztunk volna. Ilyenek a denevérek is, amelyekben csak úgy hemzsegnek az – emberekre egyébként ártalmatlan – koronavírusok, csak az ő szervezetük annyira erős, az immunrendszerük olyan fejlett, hogy legnagyobb részükkel képesek együtt élni.
A jelenlegi legvalószínűbb elmélet szerint az új koronavírus, a SARS-CoV-2 egy patkósdenevérről jutott át egy közvetítő állatra (könnyen lehet, hogy egy illegálisan befogott, majd húsa miatt eladott tobzoskára), és a közvetítő állaton mutálódott kórokozó lett végül veszélyes az emberre is. Ha ez valóban így történt, azt is magunknak köszönhetjük, hiszen a tobzoskával sem találkoznánk sokan természetes környezetében, csakhogy az élőállat-piacokon keleten sokkal találkozni, mivel a kínai orvoslás is felhasználja az állatot, és a húsát is finomságként adják el az országban.
Arról nem is beszélve, hogy friss kutatások szerint a levegőszennyezés, aminek egy jó részéért szintén mi vagyunk felelősek, ronthat a járványokon, és segítheti a kórokozók terjedését.
Olvass még a témában
Kutatások kimutatták, hogy azokon a helyeken, ahol magas a légszennyezettség szintje, a vírusok jobban fertőznek – nem csak a koronavírus, hanem az influenza és más hasonló kórokozók is. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás gyorsulásával egyre több járványra is lehet számítani, mivel a hordozó fajok olyan helyekre is eljutnak, ahol korábban nem voltak megtalálhatók.