Fellélegzik a bolygó a koronavírustól – mit tanulhatunk abból, hogy most vagyunk csak igazán környezettudatosak?

Szakértők már évek, évtizedek óta mantrázzák: most már tényleg tennünk kellene valamit, lépnünk kellene, hogy csökkentsük a légszennyezést, az elképesztő mennyiségű hulladék gyártását, fogjuk vissza az erdőirtást és az állatok kiszipolyozását, különben nagy gond lesz. Sokan összekötik a koronavírus-világjárványt azzal, hogy a természet visszavágott, sarokba állított minket, hogy egy kicsit fellélegezhessen – erről természetesen szó sincs, ugyanakkor most végre látjuk, mi történne, ha csak egy kicsit jobban figyelnénk az életmódunkra, és nem szennyeznénk annyira a környezetet. Most ugyanis, hogy be vagyunk zárva az otthonainkba, a levegő és a vizek tisztábbak, az állatok pedig már most olyan helyekre merészkednek, ahová korábban emberi tevékenység miatt nem mertek.

Érdemes tisztázni: könnyen lehet, hogy a koronavírus-járványt is azért kaptuk a nyakunkba, mert nem bánunk megfelelően a bolygó állatvilágával. Rengeteg kutatás figyelmeztetett már arra, hogy az állatok élőhelyeinek csökkenése azt eredményezi, hogy a fajok egyrészt általuk nem természetes élőhelyekre szorulnak, másrészt közelebb kerülnek az emberekhez, így olyan állatokkal is mindennapi kapcsolatba kerülhetünk, amilyenekkel természetes módon szinte soha nem találkoztunk volna. Ilyenek a denevérek is, amelyekben csak úgy hemzsegnek az – emberekre egyébként ártalmatlan – koronavírusok, csak az ő szervezetük annyira erős, az immunrendszerük olyan fejlett, hogy legnagyobb részükkel képesek együtt élni.

A jelenlegi legvalószínűbb elmélet szerint az új koronavírus, a SARS-CoV-2 egy patkósdenevérről jutott át egy közvetítő állatra (könnyen lehet, hogy egy illegálisan befogott, majd húsa miatt eladott tobzoskára), és a közvetítő állaton mutálódott kórokozó lett végül veszélyes az emberre is. Ha ez valóban így történt, azt is magunknak köszönhetjük, hiszen a tobzoskával sem találkoznánk sokan természetes környezetében, csakhogy az élőállat-piacokon keleten sokkal találkozni, mivel a kínai orvoslás is felhasználja az állatot, és a húsát is finomságként adják el az országban.

Arról nem is beszélve, hogy friss kutatások szerint a levegőszennyezés, aminek egy jó részéért szintén mi vagyunk felelősek, ronthat a járványokon, és segítheti a kórokozók terjedését.

Kutatások kimutatták, hogy azokon a helyeken, ahol magas a légszennyezettség szintje, a vírusok jobban fertőznek – nem csak a koronavírus, hanem az influenza és más hasonló kórokozók is. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás gyorsulásával egyre több járványra is lehet számítani, mivel a hordozó fajok olyan helyekre is eljutnak, ahol korábban nem voltak megtalálhatók.

Olvass még a témában

Digitális detox nyaralás alatt: így tettem félre bűntudat nélkül a munkámat a szabadságomon

Kipróbáltam a japán rendrakási módszert – egy hónap alatt többet tanultam magamról, mint vártam

Így hajtogass pólót, nadrágot, alsóneműt – sokkal rendezettebb lesz a szekrény

„Egy szatyor NDK-s pornó, és mellette egy szőke paróka” – Bizarr dolgok, amiket előző lakók hagytak a lakástulajdonosokra

A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »

Ezeket olvassák most

Csak évek után vallotta be a vőlegényem, hogy a tájszólásom miatt majdnem nem hívott el randira

Felejtsd el az unalmas krizantémot: 7 őszi virág, amely újjávarázsolja a teraszodat

4 csillagjegy, akinek a Mérleg szezon hozza el a várva várt belső békét

Csillagjegyek, akiket könnyű elcsábítani akkor is, ha kapcsolatban élnek

Hogyan érd el, hogy hiányozz neki? A trükk a csillagjegye alapján

Kristálymágia őszre: a 4 legjobb ásvány, ami megvéd a szezonális depressziótól