Érdemes tisztázni: könnyen lehet, hogy a koronavírus-járványt is azért kaptuk a nyakunkba, mert nem bánunk megfelelően a bolygó állatvilágával. Rengeteg kutatás figyelmeztetett már arra, hogy az állatok élőhelyeinek csökkenése azt eredményezi, hogy a fajok egyrészt általuk nem természetes élőhelyekre szorulnak, másrészt közelebb kerülnek az emberekhez, így olyan állatokkal is mindennapi kapcsolatba kerülhetünk, amilyenekkel természetes módon szinte soha nem találkoztunk volna. Ilyenek a denevérek is, amelyekben csak úgy hemzsegnek az – emberekre egyébként ártalmatlan – koronavírusok, csak az ő szervezetük annyira erős, az immunrendszerük olyan fejlett, hogy legnagyobb részükkel képesek együtt élni.
A jelenlegi legvalószínűbb elmélet szerint az új koronavírus, a SARS-CoV-2 egy patkósdenevérről jutott át egy közvetítő állatra (könnyen lehet, hogy egy illegálisan befogott, majd húsa miatt eladott tobzoskára), és a közvetítő állaton mutálódott kórokozó lett végül veszélyes az emberre is. Ha ez valóban így történt, azt is magunknak köszönhetjük, hiszen a tobzoskával sem találkoznánk sokan természetes környezetében, csakhogy az élőállat-piacokon keleten sokkal találkozni, mivel a kínai orvoslás is felhasználja az állatot, és a húsát is finomságként adják el az országban.
Arról nem is beszélve, hogy friss kutatások szerint a levegőszennyezés, aminek egy jó részéért szintén mi vagyunk felelősek, ronthat a járványokon, és segítheti a kórokozók terjedését.
Kutatások kimutatták, hogy azokon a helyeken, ahol magas a légszennyezettség szintje, a vírusok jobban fertőznek – nem csak a koronavírus, hanem az influenza és más hasonló kórokozók is. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás gyorsulásával egyre több járványra is lehet számítani, mivel a hordozó fajok olyan helyekre is eljutnak, ahol korábban nem voltak megtalálhatók. Olvass még a témában
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
Ezt a 7 apróságot tedd az ablakodba, és egészen más hangulata lesz a lakásnak télen
Hiába tiszta a lakásod – ha ezt az egy szagot megérzi a vendéged, nem lesz jó véleménnyel rólad
„A feleségem utálja a legjobb barátnőjét” – férfiak, mi az, amit sosem fogtok megérteni a nőkkel kapcsolatban?
Látszik tehát, hogy régóta magunk alatt vágjuk a fát, és az új koronavírus-járványt is részben magunknak köszönhetjük. Az új helyzet azonban megtanít minket arra, hogy a környezettudatosság tulajdonképpen annyira nem is nehéz, és ha nem is ennyire drasztikus életmódváltással, de kisebb módosításokkal mindannyian tehetünk azért, hogy a környezetszennyezést visszaszorítsuk.
Gyakorlatilag most élünk olyan életmódot, ami ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. A bolygónkat szennyező, életmódunkból fakadó károsanyag-kibocsátások most jelentősen lecsökkentek.
Ezt először Kínában lehetett észrevenni: a járvány gócpontjának tartott Vuhan városában egy időre teljes karantént rendeltek el, majd egész Hupej tartományt lezárták, ami azt jelentette, hogy az emberek eltűntek az utcákról, a repülőgép-forgalom pedig jócskán lecsökkent. Nagyjából 500 millió embert érintettek a korlátozások, így nem is csoda, hogy a levegő kitisztult: a NASA és az ESA által készített műholdképeken jól látszik, hogy a nitrogén-dioxid szintje év eleje óta jelentősen lecsökkent, ami szakértők szerint legalább részben a koronavírus miatt bevezetett intézkedések miatt volt.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






