A probléma globális mértékét jól példázza az is, hogy 1970 óta 68%-kal csökkent a vadállatok átlagos populációja, ez elképezetően drasztikus változás. Különösen, ha hozzávesszük azt a tényt, hogy az összes emlős 60%-a haszonállat (bár én utálom ezt a kifejezést). Közben mi, emberek 36%-ot, a vadonélő állatok pedig összesen 4%-ot tesznek ki a bolygónkon.
Annyira komolyan kell vennünk a tényeket, hogy egy neves szakértő, Philip Lymbery, a könyörület a világgazdaságban című cikke szerint, a nagyipari gazdálkodás megszüntetése nélkül fennáll annak a veszélye, hogy egyáltalán nincs jövőnk.
Mit jelent ebből a szempontból a növényi étrend?
Néhány adatot is szolgáltattak a szerzők annak érdekében, hogy jobban lássuk, néhány egyéni változás, globális szinten micsoda óriási jelentőségű folyamatot indíthatna el. Ilyen az, hogy ha az amerikai lakosság marhahús helyett babot választana, akkor azzal az USA termőterületének 42%-a felszabadulhatna. Ezzel lkalmassá válna egyéb, ökológiai mezőgazdaságra, vagy akár erdők és vadállatok visszatelepítésére. Olvass még a témában
Egy másik példa szerint, ha a Földön levő összes legelő, ami egykor erdő volt, visszakerülne eredeti funkciójába, akkor azzal 72 milliárd tonna szenet tudnánk megkötni. Ez nagyjából a bolygó hétéves, fosszilis üzemanyag kibocsátásának felel meg.
A tanulmány szerzői kiemelik, nem azt várják az emberektől, hogy egyik napról a másikra vegánok legyenek, vagy kizárólag növényi alapokon táplálkozzanak. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy iszonyú nagy szerepe van az egyéni fogyasztásnak abban, hogyan alakul a jövőnk. Figyelmeztetnek, hogy minden lépés számít, ami a kereslet csökkenését jelenti. Ezzel automatikusan csökkeni fog a kínálat is, ami mindannyiunk érdeke.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
