A jelszó: mértékletesség
A sószegény táplálkozás egyenes következménye a szervezet elsavasodása, ugyanis a vese mint a só fő kiválasztó szerve, csak akkor tudja hatékonyan lebontani a káros hatású savakat, ha megfelelő mennyiségű só áll rendelkezésére. Ezzel szemben a túlzott sófogyasztásnak olyan komoly szövődményei lehetnek, mint a magas vérnyomás vagy szív- és érrendszeri problémák. Nagyanyáink bölcsessége tehát megszívlelendő akkor is, ha éppen a sószóró kerül a kezünkbe: együnk mindent, csak mértékkel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 5 gramm (kb. egy teáskanálnyi) só bevitele a helyes, ehhez képest a szervezet többszörös dózist is kap naponta. Nem csoda, hiszen a feldolgozott élelmiszerek – például pékáruk, felvágottak, sajtok, félkész vagy instant ételek – rengeteg nátriumot tartalmaznak, ezen felül pedig még az otthoni főzéskor, étkezéskor is többé-kevésbé sózunk. A sóprobléma akkora méreteket öltött, hogy a WHO célja 2025-re 30%-kal csökkenteni az érintett társadalmak sófogyasztását.
Milyen sót vegyünk?
Tanácsos a feldolgozott só helyett finomítatlan sót választani – a himalája vagy a tengeri só tökéletes döntés. A feldolgozott változat csupán korunk vívmánya, csábereje pedig legfőképpen két dologban rejlik. Egyfelől tisztább, fehérebb, ettől a vásárló óhatatlanul is jobbnak vélheti finomítatlan társánál, másfelől egyszerűbb felhasználni – a jellemzően kis lyukú sószórók többsége erre a finomra dolgozott fajtára lett gyártva, ami nem csomósodik össze, nem áll be, könnyű tehát kiszórni. Pedig a praktikus szempontot ideje volna háttérbe szorítani, hiszen a finomított só a feldolgozás révén veszít azokból az értékes nyomelemekből, tápanyagokból, amelyek miatt méltán tartjuk szervezetünk egyik kincsének. Olvass még a témában
