Életmód tanácsadóként sokszor szóba kerül a konzultációkon, hogy mit gondolok arról, mikor egy-egy fogással „bűnöznek” az ügyfelek.
Ennek nem szoktam nagy feneket keríteni, mert úgy vélem, hogy az étellel való viszonyunk legalább annyira fontos dolog, mint maga az adott fogás, amit magunkhoz veszünk. Más kérdés, hogy amikor valaki fogyni szeretne, akkor egy-egy „bűnözős” fogással a komplett heti munkáját tönkreteheti, vagy legalábbis hátráltathatja, hiszen távolról sem mindegy a mérték. Azonban számomra sokkal lényegesebb kérdés, hogy amikor folyamatosan rossz ételeket eszünk, akkor nem csak az adott étellel terheljük a testünket. Elvesszük a lehetőségét annak, hogy tápláljuk azt.
Mert mi szokott történni a leggyakrabban? Megeszünk egy hatalmas szelet süteményt, vagy bevágunk egy tábla csokit és utána már véletlenül se esszük meg az odakészített, zöldségekre építő vacsorát, mert bőven elég volt a pluszkalóriákból. Ezzel a rendszerrel bárki előidézhet saját maga számára egy tápanyagokban, antioxidánsokban, vitaminokban szegény étrendet. Ez persze magával hozza majd a betegségeket.
Egy-egy alkalom nyilván nem mérvadó, de ezt nem lehet folyamatosan, következmények nélkül folytatni. És a következmény nem feltétlenül a hízás, hiszen ehet valaki rendkívül egészségtelenül úgy is, hogy tartja a súlyát.
Valamilyen ehhez hasonló úton indultak el a Michigani Egyetem kutatói is. Azt próbálták számszerűsíteni, egyes ételek hogyan adnak plusz perceket az életünkhöz, míg másfajta fogások miként vesznek el tőlünk értékes időt. A szerzők több mint 5800 különféle élelmiszert vizsgáltak meg és mindegyiket az emberek táplálkozása, valamint a környezeti hatása szerint rangsorolták.
Vannak duplán pozitív és duplán negatív ételek is
A kutatás során a szakértők összevetették az egyes ételek okozta kockázati tényezőket, valamint az Egyesült Államokban gyakran fogyasztott élelmiszerek tápanyagprofilját. Ezt követően két csoportba sorolták be a vizsgált alapanyagokat. Pozitív pontszámot kaptak azok az ételek, amiktől értékes perceket nyerhetünk és negatívat azok, akik károsítják az egészségünket.
Ehhez csatlakozott a környezetbarát címke, ugyanis a kutatók azt is figyelembe vették, hogy az egyes élelmiszerek milyen hatással vannak a bolygónkra. Manapság már egyre inkább köztudottá válik, hogy az ételeknek nagyon komoly ökológiai lábnyomuk van, ezáltal az étkezésünk közvetlenül is hatást gyakorol a környezetünkre. Ez alapján a vizsgált ételek megkapták a három színzóna közül valamelyiket. Pirosat a leginkább környezetterhelő, sárgát a nem annyira környezetterhelő, valamint zöldet a környezetbarát alapanyagok kaptak.
A két különleges értékelésnek köszönhetően a kutatók fel tudták állítani a legrosszabb és a legjobb élelmiszerek listáját.
A legrosszabbak értelemszerűen azok az ételek, amik a pontszámaik alapján ártanak az egészségünknek, ráadásul piros színzónába kerültek, tehát nagyon komolyan károsítják a környezetet. A legjobbak pedig azok az alapanyagok, amiktől a pontszámok szerint javul az egészségünk, továbbá zöld színzónában vannak, tehát környezetbarátnak mondhatóak.
Hova kerülnek a te kedvenceid?
A zöldzónás élelmiszerek közé soroltál a kutatók pl. a dióféléket, a gyümölcsöket, a szántóföldeken termelt zöldségeket, a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket és a tenger gyümölcseinek egyes típusait. A spektrum másik végén, a vörös zónás élelmiszerek csoportjába a feldolgozott húsok (tehát a szalámifélék, kolbászok, virslik, májkrémek, stb.) kerültek, valamint a rák, a sertés-, a bárány- és a marhahús minden formája, emellett az üvegházakban termesztett zöldségek is gyakran szegények hasznos tápanyagokban.
Ez a kutatás ismét megerősítette, hogy egészségügyi szempontból a feldolgozott húsok a legkárosabbak. Környezeti szempontból is nagyon jelentős az előállításukkal járó károsanyag-kibocsátás. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, az eredmények nem feltétlenül fekete-fehérek, tehát nem arra akarnak utalni, hogy csak gyümölcsöt együnk. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos olyan étel van, ami egészségügyi szempontból nagyszerű, de a bolygó számára nem az.
„A korábbi tanulmányok gyakran a növényi és az állati eredetű élelmiszerek vitájára redukálták eredményeiket” – jegyzi meg Stylianou vezető szerző. „Tény, hogy azt tapasztaljuk, hogy a növényi alapú élelmiszerek átlagosan tekintve sokkal jobban teljesítenek. Ettől függetlenül jelentős különbségek vannak mind a növényi, mind az állati eredetű élelmiszerek csoportjain belül is”.
Mire kell gondolni?
Leginkább a szezonális élelmiszerek fontosságára. Míg egy feldolgozott húskészítmény az év minden szakaszában ugyanolyan káros hatást gyakorol az egészségünkre, addig megközelítőleg ugyanolyan szinten károsítja a bolygónkat is. Azonban óriási különbség van aközött, hogy tavasszal, a szezon közepén, vagy éppen tél derekán akarsz-e epret enni. Egyértelmű, hogy utóbbinak jóval nagyobb lesz a károsanyag-kibocsátása és sajnos az is borítékolható, hogy nem fogja olyan mértékben táplálni a testedet, mint a szezonálisan fogyasztott változat.
„Az emberi egészséget és a környezet javítását célzó étrendi változtatások sürgető hatása egyértelmű” – vonta le a következtetést Olivier Jolliet, az UM környezeti egészségtudományi professzora.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a kisebb, de tudatos és célzott étrendi változtatások hatékony stratégiát kínálnak ahhoz, hogy jelentős egészségügyi és környezeti előnyöket érjünk el, anélkül, hogy drámai étrendi reformokat kellene tennünk.”