30%-kal növeli a demencia kockázatát, ha ennél kevesebbet alszol

Sokat forgolódsz éjszaka? Itt az ideje, hogy tegyél valamit ellene! A rossz éjszaka ugyanis nem csak másnap bosszulja meg magát, hosszú távon is következményei lehetnek.

Nem érdemes túlfeszíteni a húrt

Ha a munkahét napjain napi 6 órával, vagy ennél kevesebb alvással próbálod beérni, azzal kikövezed az utat az agyadnak a későbbi kudarcok felé – derül ki a Nature Communicationsben megjelent új tanulmányból.

Miután közel 8000 embert követtek 25 éven át, a tanulmány magasabb demencia-kockázatot állapított meg „az 50 és 60 éves koruk között hat vagy annál kevesebb órát alvóknál”, mint azoknál, akik éjjelente hét órát aludtak.

Az 50, 60 és 70 éves korosztályban a tartósan rövid alvási idő „30%-kal megnövekedett demencia-kockázattal” társult. Mindez független a „szociodemográfiai, viselkedési, kardiometabolikus és mentális egészségi tényezőktől”, beleértve a depressziót is – állítja a tanulmány.

Az alvás és az agyműködés összekapcsolása nem új keletű téma a tudomány számára

Egészséges, középkorú felnőttek, akik csak egy éjszakát aludtak rosszul, rengeteg béta-amiloid plakkot termeltek. Ez az Alzheimer-kór egyik jellemzője – derült ki egy másik, 2017-ben publikált tanulmányból. A béta-amiloid egy ragadós fehérje-vegyület, amely megzavarja az agysejtek közötti kommunikációt, végül megöli a sejteket, miközben felhalmozódik az agyban.

Szintén ismert, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők alvási problémáktól is szenvednek. Valójában az álmatlanság, az alvajárás és a nappali álmosság gyakori tünet az Alzheimer-kórban szenvedőknél, valamint más kognitív rendellenességek esetén is. Egy 2017-es kutatás szintén úgy találta, hogy akik kevesebb időt töltenek az alvás REM fázisában, nagyobb eséllyel teszik ki magukat a demencia kockázatának.

A rossz alvás a demencia tünete – vagy éppen okozója?

„Az alvás fontos a normális agyműködés szempontjából, és fontosnak tartják a mérgező fehérjék kitisztítása szempontjából is, amelyek a demenciát felépítik az agyban” – mondta Tara Spiers-Jones, a University of Edinburgh agykutató intézményének igazgatóhelyettese.

„Mi az üzenet mindannyiunk számára? Az alvászavar bizonyítékai a demencia egyéb klinikai tüneteinek megjelenése előtt, sokkal korábban jelentkezhetnek”

– mondta Tom Dening, aki a Nottinghami Egyetem Mentális Egészségügyi Intézetének Demencia Központját vezeti az Egyesült Királyságban.

Hozzátéve: a tanulmány nem tud rávilágítani az ok-okozati összefüggésre. Azaz nem tudjuk, hogy a rossz alvás a demencia egy kezdeti, minden másnál korábban jelentkező tünete, vagy pedig éppen a rossz alvás miatt alakul ki nagyobb eséllyel a demencia.

Némileg másképp gondolja Elizabeth Coulthard, a Bristoli Egyetem dementia neurológiai docense. Szerinte, mivel az új tanulmány hosszú időn keresztül követett nagy számú adatközlőt, „új információt ad a kialakuló képhez” az alváshiány és a demencia kapcsolatáról.

Jelenleg a tudománynak nincs „biztos módja a demencia megelőzésére”. Az emberek megváltoztathatnak bizonyos viselkedést a kockázat csökkentése érdekében – mondta Sara Imarisio, aki az Alzheimer Research UK stratégiai kezdeményezéseinek vezetője.

„A legmegbízhatóbb bizonyíték arra utal, hogy a dohányzás és a nagy mennyiségű alkohol elhagyása, a szellemi és fizikai aktivitás megőrzése, a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint a koleszterin és a vérnyomás szintjének kordában tartása mind hozzájárulhat az agyunk egészségének megőrzéséhez az életkor előrehaladtával.”