A szmog az egészségügy problémák egyik vezető oka szerte a világon, de egy indiai feltaláló abban reménykedik, hogy könnyebbé teheti a lélegzethez jutást azzal, hogy a szennyeződéseket kimossa a levegőből, és újra is hasznosítja azokat.
Amikor Angad Daryani 10 évesen Mumbaiban lakott, sokszor nehezen kapott levegőt az iskolai focimeccsek közben az indiai metropoliszt övező, sűrű szmogfelhő miatt.
„Amikor kint játszottam Mumbaiban, mindig köhögtem a szennyezés miatt” – mondja a most 23 éves Daryani a BBC-nek. „Asztmám volt, amitől csak lassabban tudtam futni a pályán.”
Indiában a legrosszabb a helyzet az egész világon a légszennyezettséget tekintve. A világ 30 legszennyezettebb városa közül 22 Indiában található, és a mérgező levegő évente több mint egymillió ember haláláért felelős.
Az indiai városokat borító szmogos levegő gyakran veszélyesen magas számban tartalmaz finom részecskéket, amelyeket PM2.5 néven ismerünk. Ezek a szennyező anyagok tüdő- és szívbetegségekhez kapcsolódnak, és ismert, hogy károsítják a kognitív funkciókat és az immunrendszert. A Greenpeace Délkelet -Ázsia elemzése szerint a PM2.5 légszennyezés körülbelül 54 000 idő előtti halálesetet okozott Új-Delhiben 2020-ban.
Daryani szerint ez az emberek energiaszintjén is meglátszik: a levegőszennyezés miatt gyakorlatilag azonnal fáradtnak érzi magát az ember, amint felébredt.
A légszennyezés hozzájárul a globális felmelegedéshez is. A PM2.5 egyik fő összetevője a fekete szén, amely egymilliószor több energiát képes elnyelni a napból, mint a szén-dioxid. Szakértők szerint a szennyező anyagok, például a fekete szén csökkentése segíthet lassítani a globális felmelegedést és javítani a levegő minőségét.
Meg szeretné tisztítani a levegőt
A légszennyezés egészségre gyakorolt hatásairól szerzett saját tapasztalatai alapján Daryani egyike azon növekvő számú vállalkozónak, akik azt remélik, hogy megtisztítják India égboltját. Megoldása az, hogy a koromot és más szennyező részecskéket tartályokba gyűjti, így azok hasznos anyaggá alakíthatók, például csempék készíthetőek belőlük.
A koronavírus-járvány rávilágított arra is, hogy milyen sürgősen kell kezelni a légszennyezést, mivel azt közegészségügyi kockázatnak, valamint éghajlati fenyegetésnek is tekintik – mondja Daryani.
„A légszennyezés évente hét millió embert öl meg világszerte, de ezt nem vesszük olyan komolyan, mint a Covid-19-et”
– teszi hozzá.
Tavaly India fővárosában, Új-Delhiben regisztrálták a PM2,5 -részecskék eddigi legmagasabb koncentrációját, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott biztonságos határ 14-szeresét.
Az Indiát tragikusan erősen sújtó koronavírus járvány gyors terjedése, a magas halálozási arány és a légszennyezettség között is több tanulmány talált összefüggést.
És bár a megoldás szükségességéről egyre többet beszélnek, Daryani szerint nincs már vesztegetni való idő: Indiának sürgősen csökkentenie kell a környezetszennyezést az emberek egészségének védelme érdekében.
„Az összes jármű elektromosra történő átalakítása legalább 30 évet vesz igénybe. Ez idő alatt a városok megfulladnak a légszennyezéstől” – mondja. „Hiperlokális módon kell megtisztítanunk a levegőt.”