Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benAz Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
„Ne gondolj ilyenekre, minden szülő szereti a gyermekét”
Sajnos ez nem igaz, még ha reményeink szerint többen is vannak azok, akik őszintén odáig vannak csemetéikért. Nagyon sok szülő, nagyszülő traumatikus családban, körülmények között nőtt fel, elég csak a világháborúk borzalmaira, vagy a nagy éhezésekre gondolnunk. Tényleg igaz, hogy korábban borzasztó mintákat láthattak a gyerekek – nyilván nem mindenki, de sokan. Ezek a traumák pedig hatottak a szülőkre, nagyszülőkre, akik gyakorlatilag gondolkodás nélkül, tudat alatt örökítik tovább saját gyerekeikre. Ők pedig nem csak felelősnek, bűnösnek érzik magukat emiatt, hanem az is nyomasztja őket, hogy felmerül bennük a gondolat: a szüleik nem is szerették őket.
„A szüleid csak azért tették ezt, mert szeretnek”
A legtöbb esetben igaz, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének és tényleg próbálja magából kihozni a legtöbbet. Ez igaz a szeretetre, a nevelési alapelvekre is. Azonban ahogy arról már volt szó, ezek a normák nem mindig mondhatóak ideálisnak, vagy éppen követendőnek sőt, sokszor kifejezetten fájóak és ártalmasak. Szörnyen tud esni egy ilyen mondat, ha valakinek a szülei elutasító magatartást folytattak, megvonták a szeretetet, vagy zsarolták a gyermeküket azért, hogy az a saját nézőpontjaiknak megfelelően cselekedjen.
Olvass még a témában
Az extrovertált és introvertált emberek teljesen más falszínt választanak a szakértők szerint – magadra ismersz benne?
Ezt hozza 2026. szeptember 3. a numerológia szerint: türelem és elköteleződés
Apró nyomok nagysága – Momentumok, amikre örökre emlékezni fogok
Jelen vagy a saját életedben, vagy örökké máshol jár az eszed? Teszteld a mindfulness-szinted!
„Az a minimum, hogy tiszteled és szereted a szüleidet”
Mondhatnánk minimumnak, ha minden szülő szerethető és tiszteletreméltó lenne. De tényleg azok, ha romba döntik saját gyermekeik életét? A trauma-feldolgozás egy hosszú folyamat és része az, hogy megengedjük magunknak a negatív érzések átélését. Az ilyen és az ehhez hasonló üzenetek piedesztálra emelik a szülőket csak abból a jogból, hogy családot alapítottak. Ezzel pedig bűnösnek mutatják azokat a gyermekeket, akik komoly traumák, sérülések mellett nőttek fel és blokkolják azok feldolgozását.
A cikk folytatódik, lapozz!
