Milyen út vezetett a cukrászdátok megnyitásáig?
Nagyon érdekes, hogy a diéta megkezdése után 3 hónappal már a durva neurológiai tüneteim enyhültek, de sajnos nem minden, sok tünettel a mai napig együtt kell élnem. Egy normál 8 órás kötött idejű munkahelyre nem tudtam visszamenni Bíztatnak az orvosok, hogy idővel az egészségem helyreáll, de addig is olyan munkakörre van szükségem, ami biztosítja a kötetlen munkarendet. Nekem általában a reggelek nehezek, így leginkább délután, este és éjszaka dolgozok vagy amikor egy jó periódusom van. Megtanultam, hogy minden napnak megvan a saját baja, így mindig az adott napra koncentrálok.
Mivel magamnak már extramentes alapanyagokkal sütök, így jött az ötlet, hogy nyissak egy cukrászdát, ami elviteles, így rendelésre tudnék sütit/tortát készíteni speciális igényű embereknek is. Manapság sokan úgy tekintenek a cöliákiára, mint egy divatbetegségre, vagy ahogy a vendéglátósok egy része tartja: „úgyis csak maximum megy a hasa, nem baj egy kis liszt”.
Sajnos nincsenek tisztában ennek a betegségnek a súlyával, gyakorlatilag egy cöliákiás ember étrendje 20 mg/kg glutént tartalmazhat maximum. Ezt egy búzaliszttel panírozó egy légtérrel rendelkező vendéglátóegységnél lehetetlen betartani. Amikor elkezdtem diétázni, kiderült a többi ételérzékenységem is. Kb. 60 féle alapanyag van a listán. Akkor döbbentünk rá a családdal, hogy a vendéglátóegységek vagy nincsenek tisztában az ételallergiával, vagy annyira felületesen kezelik, hogy rengeteg alkalommal lettem „ételmérgezés” áldozata. Olvass még a témában
Gonosz gyerekek? Az iskolai bántalmazások minden képzeletet felülmúlhatnak
Őszintébb vagy, ha látod magad. 5 trükk, amit az agyad észrevétlenül játszik veled
Így nehezíted meg a saját életed – csillagjegyed szerint
„Megsértődött, amikor nem álltam neki főzni a császármetszésem után” – Szülés utáni horrorsztorik az apákról
Egy normál cukrászdában a termékek nincsenek részletes összetevő listával ellátva, sem kalóriatáblázattal, ami például egy cukorbeteg embernek létfontosságú dolog lenne. Ez volt a másik érv, ami miatt úgy döntöttem, hogy szeretnék egy helyet, ahol kompromisszum és titkolózás nélkül fogyaszthat szinte bármilyen ételérzékeny sorstárs.
Ehhez rengeteg utánajárásra volt szükség, több hónap csak abból állt, hogy különféle gyártókkal levelezzek és bekérjem az allergéninfót, a gyártási, szállítási körülményeket ellenőrizzem. Szerencsére a NÉBIH munkatársai is a segítségemre voltak. Nagyon kis helyen dolgozok Miskolc-Komlóstetőn, így csak úgy kaptam engedélyt, hogy nem használom a 14 allergén egyikét sem (még nyomokban sem). Például nem kell tojás előkészítő helyiség. Ami az én esetemben előny volt, mert magam miatt a glutén-tej-tojás eleve ki volt zárva a konyhából, a többi allergén száműzésével pedig ki tudunk szolgálni mogyoró, szója- dióallergiásokat is.
