Régebben azt hittük, hogy az intelligencia jellege genetikailag meghatározott és megváltoztathatatlan. A jó hír az, hogy ez nem így van! Az agyi kapacitást, akárcsak az izmokat, edzeni, fejleszteni lehet.
Az intelligencia fejlesztésének vannak alapvető feltételei. Pár évvel ezelőtt még az volt a köztudatban, hogy az intelligenciatesztek begyakorlásával fokozható a szellemi teljesítmény. Sokat változott a felfogás, talán a felgyorsult élet hozta, hogy a hangsúly a változatosságra és a sokféleségre került.
Sok szó esik újabban a gyerekkori fejlesztésről. De ahogy a gyerekek mentális képességei javíthatók, ugyanúgy a felnőtteké is, bár az igaz, hogy a felnőttkori tanulás már lassúbb folyamat. A következő feltételek „kicsire és nagyra” egyaránt vonatkoznak:
1. A fejlesztés eszközeinek és módjának mindig az aktuális képességekhez kell igazodniuk.
Lépésről lépésre haladunk. Ha olyan magasabb szint elérését tűzzük ki célul, amit nem tudunk azonnal elérni, akkor megfosztjuk magunkat a fejlődés sikerélményétől, sőt lelkesedés híján esetleg még fel is hagyunk a tanulással. A fokozatos előrehaladáshoz tartozik az ismétlés is, hiszen az új képességek és információk elmélyítéséhez, valamint a továbblépéshez is biztos háttértudás kell, amire alapozni lehet.
2. Gondolkodási képességünk javítását a mindennapjainkhoz kell igazítanunk.
Memóriánkat fejleszthetjük például olvasással, ha közben még gondolkodunk is: összefüggéseket keresünk a történet eseményei között, elemezzük a szereplők egymáshoz való viszonyát. Egy könyvet, amely különösen nagy hatást gyakorol ránk, többször is elolvashatunk, ami tovább élesíti elménket.
A rejtvényfejtés is remek módszer az önfejlesztésre. Javítja a problémamegoldó képességet, a türelmet, és segít előhívni az agyban tárolt információkat. A számítógépes játékok fejlesztik például a helyzetfelismerést, a gyorsaságot, a praktikus gondolkodást, a kitartást… 
3. Még hatékonyabb az agytorna, ha változatos.
A tanulás ne legyen monoton, mechanikus, mert elveszhet a motiváció. A legjobb tréning sem elég eredményes, ha nincs mögötte érdeklődés. A változatos tananyag hozzájárul ahhoz, hogy a viszonyulási pontok felismerése révén („aha-élmény”) új idegi kapcsolódások jöjjenek létre az agyban.
Leegyszerűsítve egy-egy ember esetében egyetlen, oszthatatlan intelligenciáról szokás beszélni. Ez az intelligenciafogalom arra támaszkodik, hogy a sok különböző intellektuális teljesítményben egy közös, általános intelligenciatényező van jelen. De ha pontosabb képet akarunk e működésekről kapni, különféle, specifikus intelligenciatényezőket kell megkülönböztetnünk.
Így a pszichológusok pl. az intelligenciát egy fluid („folyékony”) és egy kristályos alkotórészre bontják szét. Kristályos intelligencián a megszerzett tudás, készségek és tapasztalatok felhasználásának képességét értik. A fluid intelligencia viszont azt a képességet jelenti, hogy teljesen új problémákat tudunk elemezni és megoldani, képesek vagyunk új helyzetekhez alkalmazkodni és új információkat gyorsan feldolgozni.