Felmondásra vársz egy e-mail miatt, amire három órája nem érkezett válasz. A barátod nem hívott vissza, és már azon jár az eszed, mivel bántottad meg. Ismerős érzés? A gondolataink nem mindig tükrözik a valóságot, és a pszichológia évtizedek óta vizsgálja, miért hajlamos az agyunk a legsötétebb forgatókönyvek felé elkalandozni.
A kognitív torzítások fogalmát Aaron Beck amerikai pszichiáter írta le az 1960-as években, aki a depresszió kognitív terápiájának egyik megalapozója volt. Azt figyelte meg, hogy a betegei gondolkodásában visszatérő, önmagukat erősítő hibás minták jelennek meg, amelyek torzítják a valóságérzékelést. Ezek a minták nem a tudatlanság jelei, hanem az agy energiatakarékos működésének mellékhatásai: gyorsan kell döntenünk, ezért az agyunk egyszerűsít, és ez az egyszerűsítés néha félrevisz. A fogalom a nyolcvanas évek elejétől, főként David Burns munkássága nyomán vált széles körben ismertté, miután megjelent a Feeling Good: The New Mood Therapy című könyve. Nézzünk három olyan torzítást, amelyek a mindennapokban a leggyakrabban okoznak felesleges szorongást.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
