A pillanat, amikor végre megállt az időm
A múltkor egy kifejezetten forró nap estéjén, amikor a ház fala már hűvös árnyékot vetett az udvarra, lementem a kertbe rendbe tenni az egyik ágyást. Nem vittem magammal a telefonomat, nem indítottam el semmilyen megnyugtató háttérzenét, csak leültem, és elkezdtem gazolni, rendezni a virágokat.
Amikor az öntözéssel befejeztem a szokásos rutint, és testileg fáradtan, de lelkileg teljesen kipihenve felmentem a házba, megdöbbenve vettem észre, hogy észrevétlenül elrepült négy óra. Ennél is meglepőbb volt azonban, hogy rájöttem: ezalatt az idő alatt egyetlen egyszer sem gondoltam semmi konkrét kötelezettségre.
Nem rágódtam problémákon, nem agyaltam beszélgetéseken, konfliktusokon, nem próbáltam tudatosan távol tartani semmit magamtól. Végig teljesen üres csend és nyugalom volt a fejemben – és dacára minden korábbi (tudatos) próbálkozásomnak, még soha életemben nem volt részem ilyen mély meditációs élményben. Olvass még a témában
„Egymás mellett álltunk a 20 éve készült fényképen” – Párok, akik sorsa hamarabb keresztezte egymást, mint hitték
„Elkezdte terjeszteni, hogy viszonyom van a takarítóval” – Kollégák, akik alantas eszközöket választottak, hogy előbbre jussanak a ranglétrán
Elemzed az érzéseidet, ahelyett hogy megélnéd őket? A pszichológia szerint ez egyfajta védekezés
Az örök panaszkodók, a kapcsolati drámázók és az életmódguruk: emberek, akiknek nem adok többé teret az életemben
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
