Hogy pontosan mit jelent, hogy “érzünk” valakit, nehezen meghatározható. Nem az öt fizikai érzékszervünkkel, azaz a tapintással, látással, hallással, szaglással vagy ízleléssel tapasztaljuk, tehát nem hallucinációról van szó. Objektíven, a valóságban egyáltalán nincs ott semmi. Mégsem egészen téveszmék ezek sem ezek az észlelések: nem arról van szó, hogy azt képzelnénk, hogy valaki ott van velünk. Az “érzett jelenlétet” leginkább valamiféle hatodik érzékkel tapasztaljuk. Ahogy Alderson-Day fogalmaz: „Túl üres ahhoz, hogy hallucináció, de túl kézzelfogható ahhoz, hogy téveszme legyen.”
Egyes emberek hajlamosabbak az “érzett jelenlét” megtapasztalására, mint mások. Kutatása során Alderson-Day és csapata azt találta, hogy a nők nagyobb valószínűséggel számoltak be jelenlétekről, és nagyobb valószínűséggel találták azokat nyugtalanítónak vagy tolakodónak. Az “érzett jelenlét” a fiatalabbaknál is gyakoribb. Egy genfi laboratóriumban a kutatók olyan robotot fejlesztettek ki, amely egy bonyolult eljárás révén képes becsapni az agyat, hogy éreztesse velünk, hogy valaki van mögöttünk. A Parkinson-kóros emberek különösen érzékenyeknek bizonyultak erre az élményre.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
