Az eredmény
Ahogy az elején is írtam, túlsúlyom nem volt az elején sem, és bár a hasamon és derekamon a vonalaim nem voltak túl feszesek, nem feltétlenül az volt a cél, hogy ezen változtassak. Már csak azért sem, mert ehhez a világ összes felülése sem lenne elég egy szénhidrátszegény diéta nélkül, arra meg egyelőre nem érzem elég erősnek magamat mentálisan.
Mindezeket mérlegelve és észben tartva azért rendszeresen nézegettem a tükörben a hasamat, de túl nagy változást nem tapasztaltam – egészen a 20. napig, amikor is egyszer csak azt vettem észre, hogy bár a körvonalaim nem csökkentek, valahogy az egész testem határozottan feszesebb, tónusosabb lett.
Az igazi meglepetés azonban akkor ért, amikor rájöttem, hogy nem csak megfeszíteni tudom a hasizmaimat, de ettől a felsők halványan ugyan, de még láthatóvá is válnak!
Olvass még a témában
Igazi superwomannek éreztem magam ettől, aki a Vasembert is simán lenyomná, a hátfájásommal kapcsolatban azonban meg kellett állapítanom, hogy mindenképpen szükségesek a nyújtó, lazító gyakorlatok is, különben a planking után csak még intenzívebben éreztem az izmaim merevségét.
Összességében azt tudom mondani, hogy bár a planking tényleg csak napi néhány percet vesz el az ember életéből, az a néhány perc tényleg brutálisan fárasztó, és fürdés után nem érdemes nekifogni, mert az ember mehet megint zuhanyozni. Az eredmény viszont mindent megér, amit az ember napi 3 percért cserébe remélhet, azt a planking megadja, sőt, még többet is. Most már eldöntöttem, hogy meg sem állok a kockákig, még akkor sem, ha egy kevés, csokoládéval bélelt zsírréteg mindig el is fogja takarni az izmaimat.