A fogyás egyszerű, de mégis rendkívül összetett folyamat. Sokat segít, ha számoljuk a kalóriákat, ezzel is célt lehet érni, ám számos más dolog befolyásolja, sikeres leszel-e.
Tudtad például, hogy akár 20-30%-kal is többet ehetsz akkor, ha alapvetően teljes értékű, lassú felszívódású szénhidrátokat fogyasztasz, mintha inkább a fehérjékre és a zsírokra helyezed a hangsúlyt? Ennek legfőbb oka az, hogy a testünk a szénhidrátból nyert kalóriát sokkal nagyobb arányban képes elégetni, mint a zsírt.
A másik jelentős ok, hogy a zsírokban és az állati eredetű fehérjékben alig-alig akadnak mikrotápanyagot. De mik is azok a mikrotápanyagok? A vitaminok, nyomelemek, az ásványi anyagok, a fitonutriensek, az antioxidánsok és így tovább. Ennek függvényében vizsgálva az ételeket, máris másként fest a mérleg két nyelve. Nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy egy ételben mennyi fehérje, zsír és szénhidrát található, hanem azt is, melyikkel mit viszünk be a szervezetünkbe.
Miért válaszd még inkább a szénhidrátot, mint a zsírt?
Fogyás szempontjából nem csak azért jobb választás háttérbe szorítani a zsírt, mert a szénhidrátot könnyebben feldolgozza a testünk, hanem azért is, mert eleve fele annyi kalóriát tartalmaz. A zsírban 9,3 kalória, míg a szénhidrátban és a fehérjében 4,1 kalória található grammonként.
Tehát, pusztán azzal is fogyhatsz, ha a zsírt háttérbe szorítod az étkezésedben, valamint lecseréled lassú felszívódású szénhidrátra. Ez a rész szól a fogyásról, amit egyébként nem kellene elválasztania senkinek az egészség kérdésétől. Igen, lehet fogyni úgy is, hogy szinte csak zsírt, vagy éppen fehérjét eszel.
Sőt, azzal is adhatsz le néhány kilót, ha reggel, délben és este megeszel egy-egy tábla csokit, hiszen a kalóriákat tekintve ez kb. 1500-1700 kalóriát jelent egy nap. De érdemes kockára tenned az egészségedet? Ráadásul az ilyen, megvonásos diéták (akkor is, ha valamilyen makrotápanyagokat, pl. az említett szénhidrátot vonják meg drasztikusan) mindig jojó effektussal végződnek.
Emiatt újra és újra nekiláthatsz majd diétázni és megveheted az általad preferált cég termékeit… Sokkal jobb lenne, ha erre nem lenne szükséged! Ebben viszont kulcsszerepe van a tápanyag és a kalóriasűrűség ismeretének.
Mi a különbség köztük?
Kalóriasűrűnek nevezzük azokat az alapanyagokat, amik adott egységben sok kalóriát tartalmaznak, ellenben kevés tápanyagot. Ide sorolhatóak a feldolgozott zsírok, olajok, a legtöbb húsféle, az olajos magok, diófélék (bár ezek a legjobbak a felsorolásból), valamint minden feldolgozott élelmiszer.
Tápanyagsűrűnek pedig azokat az ételeket nevezzük, amik alacsony kalóriabevitel mellett számos tápanyagot is magukban foglalnak, így fogyasztásuk korántsem tekinthető üres kalóriának. Ez nagyon fontos szempont akkor, ha a fogyás a célod, de akkor is, ha szeretnél egészségesen élni.
Tápanyagsűrű ételeknek számítanak a zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák. Fontos megjegyezni azt is, hogy ezekben az ételekben nem csak az említett mikrotápanyagok vannak túlsúlyban, hanem a rostok is, amik a hosszú távú jóllakottság érzetért, az egészséges és rendszeres emésztésért, gyors anyagcseréért is felelnek. Amennyiben ezekből fogyasztasz többet, annyira jól fogsz lakni, hogy eszedbe sem jut feldolgozott, zsíros ételek után nyúlni.
Egyébként az, hogy az említett, tápanyagsűrű fogásokat helyezed előtérbe, még messze nem jelenti azt, hogy a kalóriasűrű ételekből egyáltalán ne fogyaszthatnál. Azonban különösen az esti órákban, illetve akkor, amikor leadnád a felesleget, érdemes háttérbe szorítanod őket. Ha nem így teszel, könnyen beleeshetsz a minőségi éhezés csapdájába, ami egyébként éppen a kalóriasűrű ételek túlzott fogyasztásának számlájára írható.