Mit mond a tudomány a nyelvbevonatról
A szájüregi mikrobiom, vagyis a szánkban élő baktériumközösség kutatása az elmúlt évtizedben komoly figyelmet kapott a nemzetközi fogászati és mikrobiológiai szakirodalomban. A nyelv háta ugyanis az egyik legnagyobb felületű élőhely a szájüregben, jóval nagyobb, mint amit elsőre gondolnánk, és a kutatók szerint jelentős szerepet játszik abban, milyen baktériumflóra telepszik meg a torokban és a fogíny környékén is.
A halitózis, azaz a krónikus rossz lehelet hátterében a fogászati szakirodalom nagy része a nyelv hátsó harmadán felhalmozódó baktériumtömeget azonosítja fő okként, nem pedig a fogak közötti ételmaradékot, ahogy sokan hinnék.
Az immunrendszerre gyakorolt közvetlen hatásról egyelőre nincs egyértelmű, lezárt tudományos konszenzus, ezért érdemes óvatosan bánni a nagy ígéretekkel. Amit viszont több kutatás is alátámaszt, az az, hogy a szájüreg mikrobiális egyensúlya összefügg a szervezet egészének gyulladásos állapotával. A száj ugyanis a legrövidebb út a bélrendszerhez: amit lenyelünk, az a baktériumflórával együtt tovább is utazik.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
