Csakhogy innen nagyon gyorsan elszabadult a pokol
Tíz perccel később a barátnőimmel már ott tartottunk, hogy kinek miért „nem jó” a szemöldöke – igen, az a két darab szőrrel borított ív a homlokunk alatt, aminek az lenne a funkciója, hogy ne folyjon a szemünkbe az izzadtság, de valamiért 2026-ban már esztétikai és erkölcsi kérdés is lett a megjelenéséből. És mert így van, hajlandóak vagyunk tépni, újrarajzolni, formázni, tetoválni, vagy kisebb vagyont költeni egy hóvirág-szirom méretű tégelyben érkező kencére, ami azt ígéri, hogy majd dúsabban nő tőle. Hogy utána legyen miből szedni.
Egy másik barátnőm közben bevallotta, hogy ő kifejezetten utálja a saját kutikuláit. „Nézd meg!” – dugta a kezét az orrom alá. „Látod, hogy milyenek?” Mintha a hiba olyan nyilvánvaló lenne, hogy magyaráznia sem kell, most, hogy ránéztem, biztosan engem is eltölt az iszony, hogy mégis hogyan lehet ezekkel élni.
És ekkor ütött meg igazán a felismerés: persze, hogy ezt hiszi, hiszen én is ezt gondolom a pórusaimról az orromon, amit valószínűleg éppen úgy senki más nem nézeget, mint a barátnőm kutikuláit. És hogy valószínűleg egyikkel sincs semmi baj, csak egyszerűen a szénné retusált magazinfotókon általában egyik sincs a fókuszban, és mi meg elhittük, hogy ha ott nem látjuk, akkor nem is lehet, vagy ha van, hát akkor minimum valami gond van vele. Olvass még a témában
Te is érzed ezt a belső lassulást? Idén ősszel még határozottabb rajzolom a saját határaimat
6 dolog, amire a 40-hez közeledve végre nem vagyok hajlandó több energiát pazarolni
„Csoda, hogy beférsz az ajtón” – Testszégyenítő mondatok, amik egy életre tönkretesznek
„Csak uralkodni akart rajtam” – Bizonyos férfiak nem szerelemre vágynak, hanem érzelmi kontrollra
Mert az a forgatókönyv, hogy egyes testrészeink csak úgy léteznek, mint egy embernek – na az biztosan nem lehet.
Valahol útközben elfogadtuk azt a gondolatot, hogy az „oké” kinézet az, ami sima, fényes, hidratált, feszes, szimmetrikus, szőrtelen, pórusmentes és lehetőleg enyhén ragyog. Mint egy photoshoppolt glamúr hirdetés, ahol a modell, akinek egyébként tökéletes a genetikája, és az a munkája, hogy jól egyen, edzzen, és a legmodernebb hatóanyagokkal kezelje magát, mielőtt profi sminkesek veszik kezelésbe – még ez a modell sem úgy néz ki, ahogyan, hiszen senki nem néz ki így. Amit a képeken látunk, az nem igazi, mégis, ha eltérünk tőle – márpedig el fogunk, mert mi valóban létezünk – akkor valami baj van velünk.
A gond ott kezdődik, hogy ez a lista végtelen. Ha megoldod a vízhiányt, akkor jönnek a pigmentfoltok. Ha azok nincsenek, akkor a szem alatti karikák. Ha azokat is eltünteted, akkor észreveszed, hogy az ajkaid „nem elég teltek”. Ha azok már teltek, akkor a hajad „túl lapos”. Ha a hajad jó, akkor a bőröd „túl textúrált”. Mindig van egy újabb részlet, amit kijavíthatnál, finomíthatnál, „optimalizálhatnál”, mintha egy soha véget nem érő Excel-táblában pipálgatnád a saját tested hibáit.
És közben valahogy teljesen elveszítjük a kapcsolatot azzal, hogy ezek nem hibák. Ezek jelek. Annak a jelei, hogy élünk. Hogy van bőrünk, ami reagál az időjárásra. Van kezünk, ami dolgozik. Van arcunk, ami kifejez érzelmeket, nem csak fényt ver vissza, mint egy csillogó magazin lapjai.
Szóval csak szeretném itt hagyni ezt a gondolatot, hátha legközelebb eszetekbe jut, amikor a tükörbe néztek: lányok, teljesen normális dolog emberként kinézni. Nem kell úgy kinézni, mint a modellnek a magazin címlapján. Már csak azért sem, mert még maga a modell sem néz ki úgy, mint a magazin címlapján…
Következő cikkünkA születési hónapod elárulja, milyen régi leckét hoz vissza most az életHa januárban születtél, az új év első felében egy új kezdet születését ünnepled. Ebben a hónapban születni azt jelenti, hogy a megújulás és az újratervezés fontos szerepet játszik az életedben. A múltad leckéje valószínűleg a folyamatos fejlődésről és az elengedés képességéről szól, hogy teret adj az új dolgoknak. Ebben a…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
