A pszichológiában létezik egy fogalom, amit gyakran emlegetnek social invisibility néven, vagyis társas láthatatlanság: az az állapot, amikor valaki fizikailag jelen van a világban, kapcsolatai is vannak, mégis úgy érzi, senki nem venné észre, ha egyik napról a másikra eltűnne.
Nem az számít benne a legfájóbbnak, hogy nincs mellette senki, hanem az, hogy azok, akik ott vannak, nem igazán néznek rá.
Amikor tele van az élet, mégis üres
Sokan pont akkor szembesülnek ezzel, amikor a legkevésbé várnák. Egy anyuka, akinek a napja gyerekprogramokból, bevásárlásból és vacsorafőzésből áll, este tíz órakor leül a konyhaasztalhoz, és rájön, hogy egész nap senki nem kérdezte meg tőle, ő hogy van. Egy középvezető, aki délelőtt hat megbeszélésen vesz részt, este otthon nézi a telefonját, és nincs kit felhívnia, akinek elmondaná, hogy rossz napja volt. Nem azért, mert nincsenek körülöttük emberek. Hanem mert azok, akik körülöttük vannak, a szerepüket látják, nem őket magukat.
Nem az fáj a legjobban, ha egyedül vagyunk a szobában, hanem ha egy tele teremben senki nem venné észre, ha kisétálnánk belőle.
Ez a fajta érzés különösen erősen jelentkezik azoknál, akik megszokásból mindig ők tartják össze a baráti társaságot, ők szerveznek, ők kérdeznek rá másokra. Egy idő után ez a szerep annyira rájuk ragad, hogy senki nem gondol arra, esetleg nekik is szükségük lenne valakire, aki utánuk néz. A gondoskodó ember csendben eltűnik a saját történetéből. Olvass még a témában
5 egyszerű és gyors halloweeni nasi, amit a gyerekek is imádnak
Ezt hozza 2026. október 25. a numerológia szerint: befejezés és lelki újjászületés
Ezt hozza 2026. október 29. a numerológia szerint: biztonság és szilárd alapok
„Nem jövök be a pasiknak, akik nekem tetszenek” – Hányszor voltál a Halo-effektus áldozata?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
