Pszichológusok, védőnők, terapeuták és gyakorló édesanyák vitáznak azon, kell-e határokat szabni a gyermek életében vagy engedjük meg számára a teljes személyes kibontakozást. A vélemények megoszlanak, de egy biztos: az óvodai, iskolai normákkal való szembesülés nyilvánvalóan nagy teher egy olyan gyermek számára, aki otthon a mindent megengedő nevelésben részesül.
Egy nagyvárosi lakótelepen él a nyolcéves Magdolna a szüleivel egy ötödik emeleti lakásban. Magdika korábban rendszeresen átjárt játszani a szemben lévő lakásban lakó Mirjamhoz, s bár nem jártak egy iskolába, jó barátnők voltak. Egy idő után azonban Magdika édesanyja hiába mondta, hogy menjenek át játszani a szomszédba, a kislány mindig talált valami kifogást. Tanulnia kell, fáradt vagy szeretne valamit megnézni a tévében. Amikor az édesanyjának kezdett gyanússá válni a dolog, leült beszélgetni a kislánnyal. Magdika szinte már fellélegzett, hogy mesélhet a szomszéd Mirjam viselkedéséről. Mint mondta, egyik délután átvitte megmutatni Mirjamnak az új babáját, amit akkor kapott a nagymamájától.
A szomszéd kislány azonban elvette tőle és filctollal összefirkálta a baba arcát, s tette mindezt az anyukája szeme láttára, aki nem szólt egy szót sem. Mint kiderült, nem ez volt az első ilyen bántó eset, így a barátság lassan megszakadt a gyerekek között. Amikor Magdika édesanyja számon kérte a szomszéd anyukát a történtekről, azt a választ kapta, hogy náluk nem szokás a gyereknek megmondani, mit csináljon.
Dr. Bagdy Emőke szerint a korlátozások és tilalmak lényeges szerepet játszanak egy gyermek életében, de korántsem olyan meghatározóak, ahogy gondolnánk. A pszichológus úgy véli, a tiltás vagy a parancs a szabályok megtanulását eredményezi, de az ilyen módon megismert szabály nem válik a viselkedésben meghatározó értékűvé. Tehát, ha egy gyermeknek megtiltja az édesanyja, hogy kinyitogassa a hűtőt, attól még a gyermek ugyanúgy ki akarja azt nyitni és édesség után kutatni. Sőt, a tiltás sok esetben épp az ellenkező reakciót váltja ki a gyermekből. A tiltás egyrészt jó, mert az önkontrollt tanítja meg a gyermeknek, hogy később, a csábítási helyzetekben képes legyen ellenállni. A túlzásba vitt önkontroll azonban félénkké, visszahúzódóvá is teheti a gyermeket. Olvass még a témában
