Néha viccelünk azzal, hogy még mindig kísért egy régi munkahelyünk, ám vannak, akik számára a munkahelyi trauma valódi probléma, és hosszú távú hatásai vannak.
Van remény?
Noha a munkahelyi sérülés riasztóan valós jelenség, van némi remény a láthatáron a változásra. Egyre több ember ismeri fel a mérgező munkahelyek által okozott kárt, és magabiztosabbá is váltak, hogy beszéljenek róla, mondja Duffy.
Az elmúlt néhány évben a munkavállalók egyre inkább megtalálják a hangjukat. Megosztják az álmatlan éjszakák, a szorongás és a pánikrohamok tapasztalatait, amelyeket mind az egészségtelen munkahelyi környezet váltott ki.
Jain szerint hamarosan számolni kell a munkahelyi biztonság minden formájával. A számtalan „traumatizált dolgozó” elkerülhetetlenné teszi a munkahelyi trauma megvitatását és megoldását.
Abban reménykedik, hogy a munkahelyek felvállalják a munkavállalók mentálhigiénés támogatását, és nem csak papíron támogatják a dolgozóik jólétét, de valódi segítséget kínálnak a dolgozóiknak.
Remélhetőleg ők maguk is tesznek az egészségesebb munkakörnyezet kialakításáért, hiszen ez az ő érdekük is, ha meg akarják őrizni jövedelmezőségüket és termelékenységüket.
Jain hozzáteszi, hogy a munkaadó felelőssége, hogy felismerje az olyan jeleket, mint a gyakori hiányzások és megbetegedések, az alacsony morál vagy a gyakori felmondások.
Azt azonban nem lehet tudni, hogy a munkahelyek mikorra változnak meg. ha egyáltalán megváltoznak. Ez pedig azt jelenti, hogy egyelőre a munkavállalókra hárul a teher, hogy segítséget kérjenek.
Nekik kell kezdeményezni a változást a munkakörnyezet megváltoztatásának sürgetésével és – ha szükséges – önálló mentális egészségügyi ellátás igénybevételével. Az első lépés az, hogy te magad komolyan vedd a problémáidat, még ha a munkahelyed nem is tesz így – hangsúlyozzák a szakértők.