„Mekkora hülye vagyok!”, „Szokás szerint már megint elrontottam…”, „Persze, én már csak ilyen lúzer vagyok.”, „Á, én erre nem vagyok jó!” – ismerősek ezek az önostorozó mondatok? Akkor ideje átvenned az uralmat a belső hangod felett! Íme néhány egyszerű módszer, ami segít egészséges szinten tartani az önkritikád.
Önkritika – Mikor egészséges és mikor káros?
Mindannyian rendelkezünk önkritikára való hajlammal, és ezzel nincs is semmi gond. Ha azonban ez a kritika rendszeresen negatív, folyton megkérdőjelez és bíráskodik, könnyen megmérgezheti tulajdonosa lelkét, elméjét, majd szép lassan a testét is, ami betegségekhez vezet.
Amikor átbillen a mérleg nyelve, és az önkritika negatív gondolatok sorozatához vezet, észbe kell kapni. Ez a belső negatív hang ugyanis ilyenkor egyenes út az önbecsülés rombolásához – ahhoz a kevéshez is, ami van. Hiszen azok az emberek, akik folyamatosan bombázzák magukat belülről, feltehetőleg azért teszik, mert az önértékelésük eleve alacsony. Az egészséges önbizalom és önszeretet helyett a folyamatos önostorozást választják. A megoldás nem a hang kiiktatásában rejlik, hanem a szemléletváltásban!
Amikor átbillen a mérleg nyelve, és az önkritika negatív gondolatok sorozatához vezet, észbe kell kapni. Ez a belső negatív hang ugyanis ilyenkor egyenes út az önbecsülés rombolásához – ahhoz a kevéshez is, ami van. Hiszen azok az emberek, akik folyamatosan bombázzák magukat belülről, feltehetőleg azért teszik, mert az önértékelésük eleve alacsony. Az egészséges önbizalom és önszeretet helyett a folyamatos önostorozást választják. A megoldás nem a hang kiiktatásában rejlik, hanem a szemléletváltásban!