Mikor készítetted az első kovászos kenyeredet?
Az első kenyeremet szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt készítettem, az első covid hullám alatti bezártság alatt. Mindig is szerettem főzni, sütni, kísérletezni a konyhában, és akkor a nagy bezártság alatt belevágtam ebbe az időigényes folyamatba. Kovászt neveltem és elkezdtem a kenyérsütéssel kísérletezni, amit az első perctől kezdve nagyon élveztem, pedig azok a kenyerek azért közel sem voltak olyanok, mint amiket ma sütök.
Mi szerinted az igazán jó kovászos kenyér titka?
Sokáig kísérleteztem receptekkel, kovász etetési arányokkal, hőmérsékletekkel, alapanyagokkal, mire eljutottam oda, hogy olyan kenyeret süssek, ami a mi ízlésünknek megfelel. Miután az ízt és állagot már stabilan tudtam reprodukálni, utána kezdtem a küllemet is csinosítgatni. Szerintem akkor igazán jó a kovászos kenyér, ha megvan az a karakteres, összetett íze, de nem érezzük savanyúnak. Ha a bélzet levegős, a héj pedig aranybarna és kellően kemény, ropogós. De valójában ez ízlés kérdése, szerintem mindenkinek a saját kenyere ízlik a legjobban, mert annyira magára tudja mindenki hangolni a folyamatot.
A titok pedig szerintem a folyamatos kísérletezés, a kovász és a tészta minél jobb megismerése, a körülményekhez való jó alkalmazkodás, hogy merjünk a megérzéseinkre hallgatni, nem pedig egy leírt receptet kövessünk, akkor is, ha érezzük, hogy valami most más.
És szerintem minden otthon készített kenyér jobb lesz, mint a boltban vásárolt, hiszen szívünk-lelkünk benne van, minden egyes vekniben. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
